szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bemutatta a kormány a Magyarország klíma- és energiapolitikáját 2030-ig meghatározó stratégiáját. A tervben szerepel az, hogy az átállás 50 ezer milliárd forintot emésztene fel, és az is, hogy a legnagyobb szennyezőnek számító Mátrai Erőmű bezárásával nem számol a kormány.

"Amikor a kormány a klímapolitikáról beszél, akkor egyben az ország szuverenitásának megőrzéséről, a nemzet és a családok megélhetésének biztosításáról és a keresztény kultúra fenntartásáról is gondoskodik" – áll a most kiadott Nemzeti energia- és klímatervben, amely a kormány 2030-ig tartó vízióját foglalja össze.

A két dokumentum és mellékletei csütörtökön késő délután kerültek fel a Kormány.hu-ra, akárcsak az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásairól szóló elemzés. Ez utóbbiból kiderül, hogy az "emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátások által jelentősen felgyorsított éghajlatváltozás" rengeteg jól beazonosítható, a gazdaság számos területére negatív hatást gyakorló következménnyel jár.

A kormány tehát – bár az elmúlt hetekben 180 fokos fordulatot tett a témával kapcsolatban – nem tud elszakadni saját politikájától akkor sem, amikor a következő tíz évre szóló stratégiáról gondolkozik. Ennek fényében így az sem meglepő, hogy két alapelv tűnik ki a dokumentumokból:

  • "a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása" fontos, tehát a háztartási energia ára nem növekedhet csak azért, mert esetleg egy megújuló energiaforrással lassítjuk a klímaváltozás negatív hatásait,
  • az energiaszuverenitásból az (is) következik, hogy az atomenergia (értsd: Paks II.) mindenképpen része lesz a karbonsemleges energiamixnek.
©

Ami a szennyező technológiák leépítését illeti, a kormány a legnagyobb hazai szén-dioxid-kibocsátó, a Mészáros Lőrinctől éppen állami kézbe kerülő Mátrai Erőműnél nem a leállásban, hanem a reorganizációban gondolkodik, amit azzal is indokol, hogy a létesítmény bezárása komoly társadalmi-gazdasági hatást gyakorolna a térségben. Ezért az átmenethez az EU méltányos átmenet alapjából is számít az állam támogatásra. A 2020 utánra tervezett, 100 milliárd eurós támogatási alapból a mostani tervek szerint mindössze 82,2 millió eurót kapna Magyarország – átállásra, az atomenergia ebbe nem tartozik bele. A megújulók esetében a napenergia kaphat fontos szerepet – a Mátrai Erőműnél és általában is. Ugyanakkor a kormány azt is elvárja, hogy az erőmű által is használt, környezetszennyező lignitre alapuló "termelés lehetősége stratégiai tartalékként továbbra is rendelkezésre álljon".

Fő vállalások:

  • Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkentse 2030-ig 1990-hez képest.
  • A bruttó végső villamosenergia-fogyasztásban a megújuló források arányát 2030-ra legalább 20%-ra kívánja növelni – az uniós Zöld megállapodás 32 százalékot irányoz elő egyébként. 2040-re közel 30 százalék a kitűzött cél.
  • A most még 30% feletti villamosenergia-importarányt a hazai termelőkapacitások megőrzésével és fejlesztésével 2040-re 20 százalék alá szeretnék csökkenteni.
  • A fogyasztáscsökkenés és a hazai kitermelés bővülése következtében gázimport-arányt a mostani 80 százalékról 70 százalékra szeretnék csökkenteni 2030-ra, a fennmaradó évi mintegy 6,2 milliárd m3-es importigényt pedig a lehető legdiverzifikáltabb forrásból szeretnék fedezni.
  • Az ország végső energiafelhasználása 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket (785 PJ / 18750 ktoe) – az energiahatékonysági célok költséghatékony elérése érdekében kötelezettségi rendszer bevezetését tervezi a kormány, amely piaci alapon terelheti a beruházásokat azokra a területekre, amelyek esetében a legnagyobb az energiafelhasználás és az energiahatékonysági potenciál.
  • Magyarország 2030-at követően vállalja, hogy a végső energiafelhasználás 2005-ös szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból biztosítja.
  • A dekarbonizáció egyik legfontosabb feladata a lignit-tüzelésű Mátrai Erőmű alacsony széndioxid kibocsátású technológiákra alapozó átalakítása, ezzel a szén és a lignit kivezetődése a hazai villamosenergia-termelésből 2030-ig.
  • A közlekedés esetében a megújuló energia részarányát a 2020-as 6,6 százalékról 16,9 százalékra emelik 2030-ra.
©

Múlt héten jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, hogy a kormány elfogadta a klímatervet: a középtávú célokat meghatározó klímastratégia 2030-ig meghatározza majd Magyarország klíma- és energiapolitikai prioritásait. Az EU által kitűzött 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges 2050-ig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát (NTFS) 2020 végéig dolgozza ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az új stratégiát megelőzte a párizsi klímaegyezmény megkötésekor előírt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia elkészítése és a szintén előírt társadalmi konzultáció, amit a magyar kormány enyhén szólva sem ismertetett és ellentmondásos volt az állásfoglalásuk abban a tekintetben, hogy számít-e nekik a válaszadók véleménye, vagy sem. Végül miután 200 ezren kitöltötték a konzultációt, a kormány már azzal dicsekedett, hogy 92 százalékuk támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Arról is beszéltek, hogy a 2030-ig szóló stratégia 4 fő területre fog koncentrálni:

  • a fogyasztók középpontba helyezése,
  • az energiaellátás biztonságának erősítése és az energiafüggetlenség erősítése,
  • az energiaszektor klímabaráttá tétele,
  • az energetikai innovációk ösztönzése.
©

Mennyibe fog ez kerülni és ki fizeti meg?

A kormány számításai szerint a 2050-ig karbonsemlegessé válás 50 ezer milliárd forintba (150 milliárd euróba) fog kerülni, és ennek egy részét az EU-s forrásoktól remélik. Szakértők szerint azonban a kormány által említett beruházási költségek túlárazottak, vagy feleslegesek, és 30 év alatt 3100 milliárd forintból megoldható lenne a célok elérése. A magyar kormány korábban pont az átállás magas költségeire hivatkozva vétózta meg az EU klímasemlegességre vonatkozó vállalását, később azonban a zöldfejlesztésekre igénybe vehető támogatások miatt Magyarország is zöld utat adott az EU decemberben elfogadott klímaterveinek.

A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a klímavédelem árát a „legnagyobb klímarongálókkal” fizettessék meg, valamint az ITM pénteki sajtótájékoztatóján is elhangzott, hogy a kormány kitart amellett, hogy a háztartások számára ne emelkedjenek az energia- és az élelmiszerárak. A kormány az atomenergia használatához is ragaszkodik, amelyet viszont a zöld alapból nem fognak támogatni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vasárnap is oltják azokat, akik sms-t kaptak

Vasárnap is oltják azokat, akik sms-t kaptak

65 férőhelyes menedéket építenek a kacsacsőrű emlősöknek, próbálják megmenteni őket

65 férőhelyes menedéket építenek a kacsacsőrű emlősöknek, próbálják megmenteni őket

A bíróságok munkarendje is változik egy új kormányrendelet szerint

A bíróságok munkarendje is változik egy új kormányrendelet szerint