szerző:
hvg.hu

Bemutatta a kormány a Magyarország klíma- és energiapolitikáját 2030-ig meghatározó stratégiáját. A tervben szerepel az, hogy az átállás 50 ezer milliárd forintot emésztene fel, és az is, hogy a legnagyobb szennyezőnek számító Mátrai Erőmű bezárásával nem számol a kormány.

"Amikor a kormány a klímapolitikáról beszél, akkor egyben az ország szuverenitásának megőrzéséről, a nemzet és a családok megélhetésének biztosításáról és a keresztény kultúra fenntartásáról is gondoskodik" – áll a most kiadott Nemzeti energia- és klímatervben, amely a kormány 2030-ig tartó vízióját foglalja össze.

A két dokumentum és mellékletei csütörtökön késő délután kerültek fel a Kormány.hu-ra, akárcsak az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásairól szóló elemzés. Ez utóbbiból kiderül, hogy az "emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátások által jelentősen felgyorsított éghajlatváltozás" rengeteg jól beazonosítható, a gazdaság számos területére negatív hatást gyakorló következménnyel jár.

A kormány tehát – bár az elmúlt hetekben 180 fokos fordulatot tett a témával kapcsolatban – nem tud elszakadni saját politikájától akkor sem, amikor a következő tíz évre szóló stratégiáról gondolkozik. Ennek fényében így az sem meglepő, hogy két alapelv tűnik ki a dokumentumokból:

  • "a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása" fontos, tehát a háztartási energia ára nem növekedhet csak azért, mert esetleg egy megújuló energiaforrással lassítjuk a klímaváltozás negatív hatásait,
  • az energiaszuverenitásból az (is) következik, hogy az atomenergia (értsd: Paks II.) mindenképpen része lesz a karbonsemleges energiamixnek.
©

Ami a szennyező technológiák leépítését illeti, a kormány a legnagyobb hazai szén-dioxid-kibocsátó, a Mészáros Lőrinctől éppen állami kézbe kerülő Mátrai Erőműnél nem a leállásban, hanem a reorganizációban gondolkodik, amit azzal is indokol, hogy a létesítmény bezárása komoly társadalmi-gazdasági hatást gyakorolna a térségben. Ezért az átmenethez az EU méltányos átmenet alapjából is számít az állam támogatásra. A 2020 utánra tervezett, 100 milliárd eurós támogatási alapból a mostani tervek szerint mindössze 82,2 millió eurót kapna Magyarország – átállásra, az atomenergia ebbe nem tartozik bele. A megújulók esetében a napenergia kaphat fontos szerepet – a Mátrai Erőműnél és általában is. Ugyanakkor a kormány azt is elvárja, hogy az erőmű által is használt, környezetszennyező lignitre alapuló "termelés lehetősége stratégiai tartalékként továbbra is rendelkezésre álljon".

Fő vállalások:

  • Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkentse 2030-ig 1990-hez képest.
  • A bruttó végső villamosenergia-fogyasztásban a megújuló források arányát 2030-ra legalább 20%-ra kívánja növelni – az uniós Zöld megállapodás 32 százalékot irányoz elő egyébként. 2040-re közel 30 százalék a kitűzött cél.
  • A most még 30% feletti villamosenergia-importarányt a hazai termelőkapacitások megőrzésével és fejlesztésével 2040-re 20 százalék alá szeretnék csökkenteni.
  • A fogyasztáscsökkenés és a hazai kitermelés bővülése következtében gázimport-arányt a mostani 80 százalékról 70 százalékra szeretnék csökkenteni 2030-ra, a fennmaradó évi mintegy 6,2 milliárd m3-es importigényt pedig a lehető legdiverzifikáltabb forrásból szeretnék fedezni.
  • Az ország végső energiafelhasználása 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket (785 PJ / 18750 ktoe) – az energiahatékonysági célok költséghatékony elérése érdekében kötelezettségi rendszer bevezetését tervezi a kormány, amely piaci alapon terelheti a beruházásokat azokra a területekre, amelyek esetében a legnagyobb az energiafelhasználás és az energiahatékonysági potenciál.
  • Magyarország 2030-at követően vállalja, hogy a végső energiafelhasználás 2005-ös szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból biztosítja.
  • A dekarbonizáció egyik legfontosabb feladata a lignit-tüzelésű Mátrai Erőmű alacsony széndioxid kibocsátású technológiákra alapozó átalakítása, ezzel a szén és a lignit kivezetődése a hazai villamosenergia-termelésből 2030-ig.
  • A közlekedés esetében a megújuló energia részarányát a 2020-as 6,6 százalékról 16,9 százalékra emelik 2030-ra.
©

Múlt héten jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, hogy a kormány elfogadta a klímatervet: a középtávú célokat meghatározó klímastratégia 2030-ig meghatározza majd Magyarország klíma- és energiapolitikai prioritásait. Az EU által kitűzött 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges 2050-ig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát (NTFS) 2020 végéig dolgozza ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az új stratégiát megelőzte a párizsi klímaegyezmény megkötésekor előírt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia elkészítése és a szintén előírt társadalmi konzultáció, amit a magyar kormány enyhén szólva sem ismertetett és ellentmondásos volt az állásfoglalásuk abban a tekintetben, hogy számít-e nekik a válaszadók véleménye, vagy sem. Végül miután 200 ezren kitöltötték a konzultációt, a kormány már azzal dicsekedett, hogy 92 százalékuk támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Arról is beszéltek, hogy a 2030-ig szóló stratégia 4 fő területre fog koncentrálni:

  • a fogyasztók középpontba helyezése,
  • az energiaellátás biztonságának erősítése és az energiafüggetlenség erősítése,
  • az energiaszektor klímabaráttá tétele,
  • az energetikai innovációk ösztönzése.
©

Mennyibe fog ez kerülni és ki fizeti meg?

A kormány számításai szerint a 2050-ig karbonsemlegessé válás 50 ezer milliárd forintba (150 milliárd euróba) fog kerülni, és ennek egy részét az EU-s forrásoktól remélik. Szakértők szerint azonban a kormány által említett beruházási költségek túlárazottak, vagy feleslegesek, és 30 év alatt 3100 milliárd forintból megoldható lenne a célok elérése. A magyar kormány korábban pont az átállás magas költségeire hivatkozva vétózta meg az EU klímasemlegességre vonatkozó vállalását, később azonban a zöldfejlesztésekre igénybe vehető támogatások miatt Magyarország is zöld utat adott az EU decemberben elfogadott klímaterveinek.

A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a klímavédelem árát a „legnagyobb klímarongálókkal” fizettessék meg, valamint az ITM pénteki sajtótájékoztatóján is elhangzott, hogy a kormány kitart amellett, hogy a háztartások számára ne emelkedjenek az energia- és az élelmiszerárak. A kormány az atomenergia használatához is ragaszkodik, amelyet viszont a zöld alapból nem fognak támogatni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
"A disznótor annak az ünnepévé válik, hogy az ember uralkodik az állat felett"

"A disznótor annak az ünnepévé válik, hogy az ember uralkodik az állat felett"

Újrahasznosítható a műanyag? Ne legyen olyan biztos benne

Újrahasznosítható a műanyag? Ne legyen olyan biztos benne

Hol találhatjuk meg a bankszámla díjkimutatásunkat, amiről most mindenki beszél?

Hol találhatjuk meg a bankszámla díjkimutatásunkat, amiről most mindenki beszél?

A londoni Szent Pál-katedrálist akarta felrobbantani egy merénylő

A londoni Szent Pál-katedrálist akarta felrobbantani egy merénylő

Új gyógyszert talált a mesterséges intelligencia, amivel legyőzhetjük a szuperbaktériumokat

Új gyógyszert talált a mesterséges intelligencia, amivel legyőzhetjük a szuperbaktériumokat

Jó hír jött a fellőtt magyar zsebműholdakról

Jó hír jött a fellőtt magyar zsebműholdakról