szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Főként az igazán apró részecskéket viszi messzire a szél.

Többtonnányi mikroműanyagot sodor a szél az óceánokba, egészen az Antarktiszig. A számítások szerint évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a szárazföldi közlekedésből a vizekbe. Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be erről szóló kutatásának eredményeit.

A közúti közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása. A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka.

Ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.

A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség harmadát, aminek nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik.

Az első modellszámítást az szárazföldi közlekedésből származó mikroműanyag szél általi globális terjedéséről Andreas Stohl, a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai részlegének kutatója, a Norvég Légkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research – NILU) és a Bécs közelében lévő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (IIASA) munkatársai végezték. Eredményeik szerint nagyjából 100 ezer tonnányi, 10 mikrométernél kisebb részecske kerül a világtengerekbe a gumiabroncsok kopása miatt és további 40 ezer tonnányi a fékbetétek kopása miatt. Főként az igazán apró, kevesebb mint 2,5 mikrométernyi részecskék tudnak nagyon távol jutni a szél segítségével.

Ilyen méretű mikrorészecskékből 52 ezer tonna származik az abroncs-, további 16 ezer tonna pedig a fékkopásból – ez összességében 68 ezer tonna 2,5 mikrométernél kisebb részecske.

Ebből az összesen 140 ezer tonnányi mikroműanyagból 48 ezer tonna hóval és jéggel borított területen rakódik le” 

– mondta Stohl. Különösen érintett az Északi-sarkvidék és főképpen a tengeri jég. Ezek a lerakódások a régió eleve érzékeny ökoszisztémáira és valószínűleg az ott élő emberek egészségére is nagy hatással lehetnek a szakértő szerint. A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.

Agyba-főbe verte a barátnőjét az erdélyi magyar egyetem egyik oktatója

Agyba-főbe verte a barátnőjét az erdélyi magyar egyetem egyik oktatója

Elkezdtek kikelni a teknőcbébik az olasz strandokon – videó

Elkezdtek kikelni a teknőcbébik az olasz strandokon – videó

A spanyol kormány üzeni: a fiatalok hordjanak maszkot, mert miattuk halnak meg az idősek

A spanyol kormány üzeni: a fiatalok hordjanak maszkot, mert miattuk halnak meg az idősek