„Már az 1960-as években megjelent az a szemlélet, hogy ha egy befektetési formáról gondolkodunk, akkor ne csak a pénzügyi vonulatot vizsgáljuk meg, hanem figyeljünk a társadalmi, illetve morális szempontokra is” – meséli Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája arról, mikorra is datálhatjuk a fenntarthatósági szemlélet megjelenését a pénzügyi szcénában, ami mostanra óriási lökést kapott. A fenntartható pénzügyi döntések azonban mindannyiunkat érintenek: „Egy átlagember is szembesül a pénzügyi döntéseinél azzal, hogy mérlegel ilyen szempontokat. Már az is befektetés, ha valaki úgy dönt, hogy napelemes rendszert épít a házára. Mert abba nagy pénzt fektet, és meg kell nézni, hogy hol van ebben a megtérülés? Vagy kiszámolja azt, hogy akkor jár-e jobban, ha marad a gázfűtésnél, vagy ha hőszivattyús, vagy napelemes rendszert telepít” – fűzi hozzá Tóth Levente, a Bank360.hu vezető szerkesztője annak kapcsán, milyen tágan is értelmezhetjük a zöld befektetéseket, és miért nem csak a bankárok és elemzők terepe az, hogy a pénzügyeknél fenntarthatósági szempontokat vizsgáljanak.

Míg a fogyasztói termékeknél nagy probléma a zöldre mosás, a fenntartható befektetéseknél ez nincs így: sokkal szabályozottabb a pénzügyi piac, így nem mondhatjuk csak úgy valamire, hogy fenntartható, és ez még tovább fog szigorodni. A pénzügyi szcéna „üvegplafonját” pedig már áttörte a fenntarthatóság és a klímaváltozás fontossága. „2025-ra már a befektetési alapok egyharmada fenntarthatósági szemléletű lehet” – emeli ki Bánhalmi Gábor azt, hogy arányaiban mekkorák is a különböző zöld szempontokat szem előtt tartó alapok.

„Általános az a tévhit, hogy egy fenntartható vagy felelős befektetés kapcsán csökkennek a hozamkilátások. Ez azonban pont fordítva van. Amikor egy hagyományos befektetési alapot rakunk össze, akkor egy széles univerzumból választunk: mindegy, milyen szektorból válogatunk össze részvényeket, milyen ország kötvényeit rendezzük be az alapba. Itt azonban csak olyan cégek részvényeiből és országok kötvényeiből választunk, amelyek ezeknek a plusz szempontoknak megfelelnek” – magyarázza. „A kisbefektetőknél azonban dominálnak még a pusztán pénzügyi szempontok. A pénzügyi befektetési piacon alakul ki egy olyan helyzet, hogy már kisbefektetőknek is érdemes ebbe fektetni, nem azért, mert védeni akarják a bolygót” – teszi hozzá Tóth Levente.

Hogyan befolyásolja a mindennapi döntéseinket a pénzügyi és környezeti tudatosság? Az elmúlt két évben a világjárvány lökést adott a fenntartható befektetéseknek? Látszik már az orosz-ukrán háború hatása a pénzügyi szcéna „zöldülésén”? Hova tehetjük a magyar pénzügyi piacot a fenntarthatóság fontosságában? A zCast soron következő adásából többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk.