Egy évtizedig tartó bírósági csatározások és utcai tiltakozások után a balkáni aktivisták, akik Európa néhány utolsó vad folyójának védelméért harcolnak, fontos természetvédelmi győzelmet arattak Boszniában – írja az Associated Press. A csütörtökön elfogadott új villamosenergia-törvény megtiltja a kis vízerőművek további építését Bosznia egy részében. „Ez rendkívüli. Biztos vagyok benne, hogy ez példakép lesz más európai országok számára” – mondta Ulrich Eichelmann, a River Watch bécsi székhelyű természetvédelmi csoport tagja és a vad, szabályozatlan balkáni folyók teljes hálózatának védelmét célzó Save the Blue Heart of Europe kampány koordinátora.

A kampány 2013-as indulása óta környezetvédelmi aktivistákat, természetvédelmi csoportokat és helyi lakosokat fogott össze, hogy közösen küzdjenek az „európai biológiai sokféleség egyik legfontosabb pontjának” nevezett terület védelméért. A szervezet szerint a Balkánon több mint 28 000 kilométernyi vízfolyás található érintetlen vagy természetközeli állapotban, „kiterjedt kavicspadokkal, érintetlen ártéri erdőkkel, mély szurdokokkal, látványos vízesésekkel, sőt, karsztos földalatti folyókkal”. Összességében több mint 2700 nagy és kis vízerőművet terveznek építeni ezeken a balkáni folyókon, köztük néhányat nemzeti parkokon belül. Csak Bosznia 244 folyóval rendelkezik, és több mint 350 vízerőmű építését tervezték, amelyek beépített kapacitása elérheti a 10 mW-ot – vagyis minden vízfolyáson legalább egyet.

„Ez az egész üzlet a kis vízerőművekkel úgy 15 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a befektetők elkezdték látogatni a falvakat, és jólétet ígértek a helyieknek” – magyarázta Lejla Kusturica, egy neves boszniai folyóvédelmi aktivista. Azt mondták a helyieknek, hogy megszépítik a folyókat, és jólétet biztosítanak a környék lakóinak is. Ehelyett, mondta Kusturica, a befektetők elkezdték csapdába ejteni a folyókat, és csővezetékkel elvezetni őket, elvéve a helyiek és a vadon élő állatok által naponta használt vizet, pusztítva a közeli erdőket.

A boszniai folyóparti falvak és városok lakói spontán módon mozgósítani kezdtek a kis vízerőművek ellen, dokumentálva a természet pusztítását, elemezve az állítólagos gazdasági hozzájárulásukról szóló hivatalos statisztikákat, és bírósági keresetet indítottak a hatóságok által az új projektekhez folyamatosan kiadott engedélyek ellen. Az ellenállás békés volt, időnként hónapokig tartó, az utakon és hidakon tartott ülősztrájkokkal próbálták megakadályozni, hogy a befektetők és nehézgépeik hozzáférjenek a folyókhoz. A helyi hatóságok időnként erőszakot alkalmaztak az aktivisták ellen.

Az alulról szerveződő folyóvédelmi mozgalom azonban fokozatosan széleskörű támogatottságot szerzett Boszniában és külföldön, különösen miután kiderült, hogy a folyók kereskedelmi célú kiaknázására irányuló számos szerződést politikai kapcsolatokkal rendelkező személyek kaptak. Az aktivisták által aprólékosan összegyűjtött hivatalos adatok szerint a boszniai kis vízerőművek tulajdonosai az elmúlt évtizedben több millió eurós támogatásokat kaptak, miközben mínuszos koncessziós díjakat fizettek, jellemzően a bevételük 1-3%-át.

Eközben az ígért átállás a megújuló energiára soha nem valósult meg. 2021-ben a boszniai kis vízerőművek az ország villamosenergia-termelésének alig több mint 2,5%-át adták. Még a csütörtöki természetvédelmi győzelemnek is megvannak a maga korlátai. Az új villamosenergia-törvény három évet ad a már meglévő koncessziók tulajdonosainak arra, hogy megszerezzék a szükséges engedélyeket és a helyi közösségek jóváhagyását a projektjeik folytatásához. Ez azt a félelmet kelti, hogy a befektetők és a helyi hatóságok ismét megtalálják a módját a szabályok megkerülésének.