Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A kormány Új Gazdasági Akciótervének 21 pontja közül 10 kapcsolódik az ingatlanszektorhoz, amely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15 százalékát teszi ki. A szektor kis súlya eleve kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elégséges lehet-e a 3,5 százalékos növekedés arányos részének eléréséhez – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss kutatásában.
A 2025-ben is hatást gyakorló programpontok közé tartozik a már korábban meghirdetett energetikai korszerűsítési program, a vidéki otthonfelújítási program, a SZÉP kártya és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések lakás célú felhasználási lehetősége.
Az energetikai korszerűsítési program 108 milliárd forintos keretű, míg önkéntes nyugdíjpénztárakban 2024. szeptember 30-án 2164 milliárd forint volt. A vidéki otthonfelújítási program volumenéről a 2021-2022-es otthonfelújítási program támogatási összegéből lehet kiindulni (két év alatt 620 milliárd forint). A GKI 50 százalékos támogatási hányaddal és hasonló volumennel számolva (szűkebb körben) úgy véli, a program 620 milliárd forintot mozgathat meg idén. Emellett a SZÉP-kártyákon található pénzek 50 százaléka, 210 milliárd forint is elkölthető lakáscélra.
A valóban megmozduló összegek azonban ennél jóval kisebbek lesznek. A vidéki otthonfelújítási program a korábbinál jóval szigorúbb feltételek mellett ad támogatást, az önkéntes nyugdíjpénztárakból a kormány maga is csak 300 milliárdot forintot vár, míg a SZÉP-kártyáról az összeg körülbelül harmadát költhetik el az emberek a szektorban. A program által a szektorba juttatott teljes összeg 2025-ben várhatóan körülbelül 780 milliárd forint lesz.
Ezt a lakásvásárlások és lakásfelújítások piacával érdemes összevetni. A régi és új eladott lakások számának és átlagárának szorzatából a lakáspiac értékét, míg a fogyasztói kosárban lévő súlyából és a háztartási fogyasztási kiadásból a lakásfelújításra fordított összeget kapjuk meg.
A kettő összege a kormányzati program célpiaca. 2024-ben a használt lakások eladása összesen 3154 milliárd forintot, az új lakások eladása 267 milliárd forintot, míg a lakossági felújítási munkálatok 1612 milliárd forintot tettek ki, vagyis összesen mintegy 5030 milliárd forintos az a piac, amit a kormányzati támogatások megcéloznak – értékel a GKI.
Habár a program szélsőséges esetben a piac 62 százalékát elérő többletforrást nyújthatna, ennek elérése nem valószínű. Az eddigi programok tapasztalatai alapján a valós bővülés 15,5 százalék lehet nominálisan, aminek egy részét elviszi az éppen a program által generált áremelkedés. Ha azt is tekintetbe vesszük, hogy tavaly is voltak lakáspiaci beavatkozások, akkor a tényleges növekmény még kisebbre várható 2025-ben.
A tíz pontból hatnak nem, vagy csak 2025 után lesz hatása. A GKI szerint nem fog érdemben hatni a lakásvásárlásra és lakásfelújításra az Airbnb feltételeinek megszigorítása, a lakásbérleti díjak és a szerződési feltételek rendszerének felülvizsgálata, az 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitelkamat-plafon korlátozott bevezetése és az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs fenntartása, valamint a fiataloknak szóló lakásprogram részletek nélküli terve.
A kollégiumi férőhelyek bővítését, az új lakásépítést, valamint bérlakásépítést ösztönözni kívánó lakáspiaci tőkeprogramra március 1-jétől lehet pályázni, ami a pályázat átfutási idejét figyelembe véve azt jelenti, hogy a program várhatóan 2026-tól kezdődően fejthet ki (nem túl jelentős) hatást – értékel a kutatócég.
Összességében a kormány az idei évben is megpróbálkozik az elmúlt évek stagnálását követően a gazdasági növekedés beindításával. Az ennek érdekében hozott döntések egy része azonban vagy már korábbi intézkedés meghosszabbítása, vagy olyan új elem, aminek reálgazdaságra gyakorolt hatása csekély lesz. Azonban még a jól látható összegeket megmozgató programok is csak a megcélzott piac kicsivel több, mint tizedét teszik ki. Ezen felül a teljes gazdaságra gyakorolt hatást csökkenti a program kiváltotta többlet áremelkedés, illetve, hogy a SZÉP kártyáról elköltött összegeket végső soron csak átcsoportosítják turisztikai kiadásaikról a háztartások, ami a turizmusban bevétel kiesést okoz. Így a lakáscélú programok miatti GDP élénkítő hatás igen szerény, az ingatlanpiaci áremelkedés viszont nagyobb lesz.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.