Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Komoly összegre, akár 15 milliárd forintra is ráteheti a kezét a kormány, ha államosítja a bankoknál vezetett babakötvényszámlákat. A szándéknak már látni a jeleit, de még nehéz felmérni, mennyire radikálisak a kabinet tervei.
Mégis államosíthatja a kormány a babakötvényt, legalábbis ez valószínűsíthető egy múlt heti kormányhatározatból, amelyben Matolcsy Györgyöt megbízták, hogy kezdeményezze a babakötvényről szóló törvény módosítását. A nemzetgazdasági miniszternek úgy kell átírnia a törvényt, hogy a babakötvényhez nyitható számlát (az úgynevezett Start-értékpapírszámlát) csak a Magyar Államkincstár (MÁK) vezethesse.
Szombaton a Magyar Nemzet már arról írt, hogy a bankok helyett az állam fogja kezelni a babakötvényeket. Ezt egyébként már januárban is megírta a napilap, de akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta a hírt.
Nem kis összeg
Amennyiben a bankoknál lévő babakötvényszámlák visszakerülnének az államhoz, komoly összegre tenné rá a kezét a kormány. Ezeken a bankszámlákon ugyanis jelenleg körülbelül 15 milliárd forint heverhet, amiből 2024-ig egy forintot sem kell kifizetni. Ez komoly érvágás lenne a bankoknak, mert ez egy kedvezően hosszú forrás számukra, amit a lejáratig használhatnak. A CIB Bank becslése szerint – a jelenlegi szabályozás fenntartása esetén – az első babakötvények lejártáig körülbelül 180 milliárd forintra futhatna fel a bankszektorban forgatott összeg – írta a HVG január elején.
A babakötvény |
A Start-számlák alaptőkéje a babakötvény néven ismertté vált juttatás induló összege, mely most 42 500 forint. Ez 2006 óta minden magyar állampolgárságú, hazai lakóhellyel rendelkező újszülöttnek jár. Az induló juttatásra a kincstár az ötéves állampapír hozamával azonos mértékű kamatot ír jóvá évente, amihez a szülők évente legfeljebb 120 ezer forintot hozzátehetnek. Ezt a korlátot azonban lehet, hogy eltörlik, az említett kormányhatározat ugyanis erre utasítja a nemzetgazdasági minisztert. A szülők befizetéseihez az állam évente legfeljebb további 6 ezer forintot tesz hozzá.
A pénzt a 18. születésnapjuk után, tehát először 2024-ben vehetik fel az első jogosultak, de csak a törvényben meghatározott célokra: lakhatásra, tanulásra, pályakezdésre, gyermekvállalásra. Azt viszont most még a szülők dönthetik el, hogy e pénzt a kincstárban fialtatják, vagy valamelyik banknál Start-számlát nyitnak. Ilyenkor az állami támogatás és a további befizetések már a pénzintézeti számlára kerülnek. |
Az állam az utóbbi hat évben 27,5 milliárd forintot fektetett a bébikötvényekbe, amelyeknek eddig még a harmadát sem vitték át a szülők a bankokhoz, igaz, egyre nagyobb arányban éltek a lehetőséggel. Eddig több mint 565 ezer gyermek kapott babakötvényt, s közülük 147 ezernek nyitottak Start-számlát a szülők, akik ezzel több mint hétmilliárd forintot vittek át a kereskedelmi bankokhoz – tájékoztatta a HVG-t január végén az államkincstár. Szakértői becslések szerint a Start-számlák 7 milliárdos összege nagyjából megduplázódhatott a hozzátartozók kiegészítései és a hozamok jóvoltából. Így jön ki az a 15 milliárd, ami egy államosítással valószínűleg az államhoz kerülne.
Még elkerülhető az államosítás
Az azenpenzem.hu pénzügyi tanácsadó portál szerint ezen a ponton a kormány még el tudná kerülni a babakötvény teljes államosítását, és egyelőre nehéz megítélni, mennyire mélyreható változásokat akar elindíani a kabinet. A MÁK kizárólagos kezelési joga jelentheti a babakötvény totális állami kezelését, de a bankok megtarthatnák a már megszerzett ügyfélkörüket (ugyanis a határozat megjegyzi, hogy a változás a törvénymódosítás hatálybalépését követően nyitott számlákra vonatkozna).
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat emellett következetesen csak értékpapírszámlát emleget, amit az államkincstár kezelne. A „babakötvény” azonban nem csak ebből állhat. A törvény definíciója szerint a Start a számlavezető által a gyermek nevén vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla, ügyfélszámla, illetőleg bankszámla.
Ebből a letéti számlát jelenleg is a kincstár vezeti, és ott bárki most is nyithat értékpapírszámlát. Az azenpenzem.hu tanácsadói szerint a kérdés ettől kezdve már csak az, hogy a bankszámla megmarad-e az átalakított rendszerben. Ha ugyanis megmarad, és továbbra is a pénzintézetek kezelhetik, akkor vélhetően az ott felhalmozott 15 milliárd forint körüli összeg sem kerül vissza az államhoz.
A kincstár jobban fizet
Eddig egyébként valószínűleg azok a gyermekek jártak jobban, akiknek a számláját a Magyar Államkincstárnál vezették a szülők és oda fizették a kiegészítéseiket. A kincstár ugyanis magasabb hozamot fizet ezekre a megtakarításokra, mint a bankok. A babakötvényre fizetett ötéves államkötvényhozam 2006 januárjában például évi 6,36 százalék volt, idén januárban viszont 8,38 százalék. A további befizetésekből további állampapírokat lehet vásárolni, ami az utóbbi időben 8 és 10 százalék közötti hozamot jelent.
A bankok ezzel szemben csak évi 4–8 százalékos kamatokat fizetnek. A HVG januári gyűjtése szerint a legtöbb, 60 ezer ilyen számlát vezető OTP Bank például a jelenleg 7 százalékos jegybanki rátához igazítja a kamatát: ha egy szülő minden hónapban befizet legalább ötezer forintot, 6 százalékot kap. A többi bank súlya ehhez képest csekély: a havonta legalább kétezer forinttal gyarapodó Start-számlákra 7,5 százalékos kamatot adó CIB 14 ezer ilyen számlát tart, az 5-5 százalékot ígérő MKB és UniCredit pedig öt-, illetve négyezret. Nagyvonalúbbak a takarékszövetkezetek, közülük is kiugró a Jászszentlászlói Fókusz Takarék, amely most 10 százalékot kínál, de fizetett már 14 százalékot is.
Az állam azoknak a gyerekeknek a számláját gyarapítja a legbőkezűbben, akiknek a hozzátartozói legalább évi 60 ezer forintot fizetnek be, illetve akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek, például tartósan betegek vagy intézetben nevelkednek. A szülők maximum évi 120 ezer forinttal hizlalhatják a Start-számla összegét, amelyet az állam a kiegészítés 10 százalékával, de maximum hatezer forinttal megtold. Vagyis az évi hatvanezer forint feletti szülői hozzájárulást már nem honorálja. (A végeredmény egyébként nem valami sok: egy évi 60 ezer forintos szülői befizetés mellett még évi tízszázalékos hozammal is csak 3,3 millió forinthoz juthatna a 18. évét betöltő gyermek.)
A kiemelten támogatandó gyermekek évente ennek a dupláját, 12 ezer forintot kaphatnak. Ráadásul őket 7 és 14 éves korukban újabb összegekkel, a hatályos törvény szerint alkalmanként 44 600 forinttal is segíti az állam, amely a babakötvényekre költött pénznek csaknem a felét, 13 milliárd forintot az ő javukra fizetett ki. Mivel azonban nekik további befizetés nem érkezik a számlájukra, egymillió forintjuk sem gyűlik össze 18 éves korukra, még 10 százalékos éves hozam mellett sem.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Részletesen bemutatjuk az ilyen esetben felmerülő kötelezettségeket, amelyekkel számolni kell.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Dr. Kincse Csongor arról beszélt, hogy nem kapott egyértelmű választ, amikor a munkába állásról érdeklődött.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.
A volt igazságügyi minisztert tanúként hallgatta meg a bíróság a Schadl-ügyben.