Bejelentkezés  

Orosz rulett: A kormány hazardírozni készül a jegybankkal

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Magyar Nemzeti Bank; állampapír; finanszírozás; Matolcsy György; rubelkötvény; devizatartalék; unortodox;

Múlt héten az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, Rogán Antal teljes titokban Moszkvában tárgyalt. Sajtóhírek szerint az oroszországi látogatásán szó esett arról, hogy a magyar jegybank a devizatartalék egy részét rubelre váltaná, ezzel csökkentve az MNB kamatkiadásait. A hvg.hu-nak nyilatkozó elemzők szerint a lépés igencsak kockázatos, mivel hazánk külső finanszírozási kötelezettségei döntően euróban vannak. Az orosz állampapírok minősítése pedig épphogy még a befektetésre ajánlott kategóriába tartozik.

Múlt hét csütörtökön, egy nappal Matolcsy György jegybankelnöki jelölése előtt Rogán Antal Moszkvában járt, és a Népszava értesülése szerint tárgyalt Szergej Zseleznyákkal, a kormányzó Egységes Oroszország Párt vezetőjével. A tárgyaláson a lap információi szerint elhangzott, hogy a magyar kormány meg kívánja vizsgálni "devizatartalék felhalmozásának lehetőségét orosz rubelben, a dollár nem stabil helyzete miatt".

A napilap jegybanki informátora nem tudott rubelben létrehozandó esetleges devizatartalékról, sem arról, hogy Rogán tárgyalásairól a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) tájékoztatták volna. Márpedig ha a jegybanknak fizetni kell, például egy válsághelyzet esetén, akkor azonnal átváltható devizára van szükség, a rubel viszont nem ilyen. Mindamellett az is elképzelhető, hogy a rubeltartalék egy nagyobb üzlet része: az oroszok hitelt adnak nekünk, cserébe elvárják, hogy tartsuk a devizatartalék egy részét rubelben. A HVG korábban arról írt, hogy Orbán Viktor moszkvai látogatásán arról tárgyalt Putyinnal, hogy az oroszok 4,6 milliárd dollár értékben vásárolnának magyar állampapírt, illetve 5 milliárd euró értékben rubel alapú államkötvény-vásárlásról is szó esett.

A mostani értesülés ugyanakkor abba az irányba mutat, hogy a kormányzat igyekezne a devizatartalék tartásának költségén csökkenteni. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Simor András elnöksége alatti Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájáról szóló vitatott jelentésében kritizálta, hogy a devizatartalékok 2009–11 közötti növekedése fokozta az MNB negatív eredményének kockázatát. Ennek magyarázata az, hogy minél nagyobb a devizatartalék mértéke, annál nagyobb összegű lehet a devizatartalék kihelyezésének kamatbevétele és a devizatartalékokat finanszírozó források kamatkiadásainak különbözete, ami veszteségként realizálódik a jegybanknál.

Orosz rubelből is bespájzolnánk a devizatartalékba?

Fotó:


Az MNB akkor még regnáló elnöke az ÁSZ-nak küldött levelében ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a devizatartalékok alacsonyabb és az azokat finanszírozó forint források magasabb kamatszintje közötti különbség valóban kamatveszteségként jelenik meg a jegybank mérlegében. Ugyanakkor ezzel egyidejűleg a költségvetés élvezi a forintnál alacsonyabb kamatozású devizaadósság kamatköltségét. Simor kiemelte, hogy a devizatartalék tartásának költségét legjobban úgy lehet csökkenteni, ha a magyar állam által fizetett kockázati prémium is csökken (stabil és kiszámítható gazdaságpolitikával például). Így felvetődhet a kérdés: van-e értelme egyáltalán magasabb hozamú kamatot nyújtó kötvénybe fektetni a devizatartalékból – csökkenteni a jegybanki veszteségeket –, felvállalva a nagyobb kockázatot?

A rubelvásárlást megsínylené a forint

Technikailag lehetséges a magyar devizatartalék egy részét rubelben tartani – fejtette ki Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő elemzője. Ez úgy valósulhatna meg, hogy a most minden bizonnyal döntően német eurókötvényekben található tartalék egy részét euróra váltjuk, és abból rubeles orosz állampapírt vásárolunk. Zsiday szerint a nagy kérdés az, hogy van-e értelme az egész akciónak, mivel a tartaléknak pont az a szerepe, hogy biztonságot nyújtson, ha probléma lenne az ország finanszírozásával. Magyarország kereskedelmi partnerei döntően az euróövezeti tagállamok közül kerülnek ki, külső finanszírozási kötelezettségeink is főként euróban vannak, így értelemszerű, hogy a tartalék jelentős részét euróban tartjuk. Rubelben ráadásul biztos, hogy nincs hiteltartozásunk. Így Magyarországon a rubel nem töltené be tartalékfunkcióját.

A ráció ugyanakkor a rubeles devizatartalék kialakítására Zsiday szerint az lehet, hogy jelenleg a magyar jegybank a devizatartalékára nulla közeli kamatot kap, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatkiadásai 4-5 százalék körül mozognak. Ez azt jelenti, hogy a jegybanknak évente akár a GDP fél százaléka – 100-200 milliárd körüli összeg – körüli vesztesége keletkezik, amelyet a kormánynak törvényileg pótolnia kell. Az orosz állampapírokkal, mivel azok 5-6 százalékos kamatot biztosítanak, már le lehetne faragni ebből a veszteségből, ugyanakkor az orosz kötvények kétségkívül kockázatosabbak, mint a németek.

Habár van arra mód, hogy a devizatartalékot hatékonyabban hasznosítsuk, ennek pontos módját és elsősorban kommunikációját nagyon jól elő kell készíteni, különben óriási bajokat okozhat. Sosem a legjobb megoldás ajtóstul rontani a házba – fejtette ki Zsiday Viktor.

Megszólalt Varga Mihály

A kormány kedd délutánig várt a reakcióval. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterjelölt a parlamenti bizottsági meghallgatása után a sajtó előtt azt mondta: nem tud arról, hogy Rogán Antal a múlt héten Moszkvában tárgyalt volna arról, hogy a jegybank a devizatartalék egy részét rubelben tartaná. Arról viszont, hogy adott esetben a dollár helyett rubelben halmoznák fel a devizatartalékot vagy annak egy részét, Varga azt mondta, hogy "minél több lábon áll egy ország, annál stabilabb, erősebb. Ha csak egy valutára helyezik a hangsúlyt, akkor hibát követnek el" – közölte.

A saját devizatartalékunkból finanszíroznánk a devizaadósságunkat

Az orosz rubel nyilvánvalóan több ügyletre vonatkozó megállapodás részeként kerülne bele a magyar devizatartalékokba. Egyelőre nem teljesen világos, hogy mi minden része ennek a nem transzparens együttműködésnek. Ha  Magyarország a devizatartalékból vásárolna orosz állampapírokat, és ezzel párhuzamosan az oroszok is beszállnának a magyar devizaadósság finanszírozásába, akkor tulajdonképpen az történne, hogy egy közbülső ügyleten keresztül a saját devizatartalékunkból finanszíroznánk a devizaadósságunkat – emelte ki Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója, egy lehetséges értelmezést vázolva a rubel vásárlására.

Duronelly szerint ebben az esetben azt is figyelembe kellene vennünk, hogy a rubel, illetve Oroszország stabilitása nagyban függ az ország szénhidrogénexportjának kilátásaitól is, emellett pedig az orosz kötvények vásárlásával az ország hiteladósi minősítésének kockázatát is felvállalnánk. Igaz, Oroszország adósminősítése (BBB) még mindig jobb, mint Magyarországé. De korántsem tekinthető biztonságosnak, hiszen egy szintre van a befektetésre már nem ajánlott kategóriától. Duronelly szerint a csomag alapján nem kizárt, hogy további energetikai együttműködés (pl. Paks bővítése) is része az alkunak.

A dollár pótlása rossz blöff

Az viszont nonszensz, hogy a dollár nem stabil helyzete hivatkozási alap lehet. Az amerikai fizetőeszköz változatlanul az első számú világpénz, és a belátható jövőben is az marad, mondta a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A világ külkereskedelmi forgalmának 60, az országok devizatartalékának szintén 60 százaléka dollárban van, így kissé érthetetlen, hogy miért nyilvánulhatott meg így a magyar kormány. Az MNB veszteségeit pedig nem érdemes mondjuk egy termelővállalat veszteségeivel összehasonlítani, mivel erről a veszteségről mindig is tudtuk, hogy létezik, minden, a legbiztonságosabb országtól kockázatosabb állam kénytelen ilyet elszenvedni. Nem érdemes devizatartalék-stratégiánkat ilyen szempontú nyereségkényszer alá helyezni – emelte ki Duronelly.

Egy neve elhallgatását kérő banki elemző szerint a jegybank törvényi kötelezettsége a stabilitást biztosítani, ami a devizatartalékra is vonatkozik. Oroszország 1998-ban még államcsődöt jelentett, így nem feltétlenül tartozik a legstabilabb országok közé. Az elemző szerint így inkább szimbolikus jelentősége lehet a rubelvásárlásnak.

Rubel alapú swap megállapodás?
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője február 28-án egynapos munkalátogatáson Moszkvában járt, ahol találkozott az Egységes Oroszország párt frakciójának vezetőivel, a Duma alelnökével, valamint a magyar-orosz baráti tagozat képviselőivel, közölte a Fidesz-frakció sajtóosztálya kedd délután. A látogatás szerintük illeszkedik a kormány által meghirdetett keleti nyitás politikájába. A látogatáson áttekintették a magyar-orosz kapcsolatok aktuális kérdéseit, így gazdasági kérdéseket is. A frakcióvezető a találkozó során hangsúlyozta, Magyarország számára fontos, hogy a jelentős orosz külkereskedelmi aktívumot magyar termékek szállításával csökkenteni tudjuk. Ennek kapcsán szóba került, hogy a két ország között a jövőben érdemes lenne kötni egy rubel alapú swap megállapodást, ami könnyítheti a magyar-orosz külkereskedelem kölcsönös finanszírozását. A frakcióvezető Budapestre invitálta kollégáját, az Egységes Oroszország párt frakcióvezetőjét,  Vlagyimir Vasziljevet. A felek megállapodtak abban, hogy ehhez hasonló konzultációkat évi rendszerességgel folytatnak az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében, áll a frakció közleményében.
Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X