szerző:
Gyenis Ágnes

A decemberi első kormányülésre beviszik az Alkotmánybíróság által több ponton elmeszelt Quaestor-törvény kijavított változatát, és december közepéig szavaznak is róla a honatyák.

A hitelminősítők is pozitívan értékelhetik, hogy a magyar kormány megnyugtató, alkotmányos és általános megoldást keres a Quaestor-típusú fiktív vállalati kötvények károsultjainak – közölték az igazságügyi tárcánál pár órával a Fitch Ratings ma estére várható adósságkockázati minősítése előtt (amelynek részleteiről itt olvashat bővebben)

Már a december 2.-ai kormányülésre beviszik az Alkotmánybíróság (AB) által a minap több ponton elmeszelt Quaestor-törvény kijavított változatát, amiről december közepéig szavaznak a honatyák – jelentette be szűk körű sajtótájékoztatóján Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. (Az AB döntésének részleteiről lásd a HVG hetilap csütörtöki számában megjelent cikket.) Ily módon az érintett károsultak 2016 elején visszakaphatják a pénzüket, fejenként maximum 30 millió forintig. Ám ahhoz, hogy a jogszabály megfeleljen az alaptörvénynek, ki kell terjeszteni az egyéb, hasonlóan – egy cégcsoporton belül – kibocsátott és forgalmazott vállalati kötvényekbe fektetőkre is, akik a későbbiekben ugyanúgy bajba kerülhetnek, mint idén márciusban a quaestorosok. Egy ilyen, sajátos kártalanítási rendszer jövőbeni költsége pillanatnyilag beláthatatlan.

Völner Pál a hvg.hu érdeklődésére leszögezte: bízik benne, hogy a tőkepiaci szereplők felügyeletének eddigi, és a közeli jövőben tervezett további szigorítása, valamint a Magyar Nemzeti Bank elszántsága az átfogóbb kontrollra, elegendő lesz arra, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő. Ezt a célt szolgálja az a változtatás is, hogy a Központi Elszámolóház és Értéktár befektetőnként is nyilvántartsa az értékpapírokat (jelenleg összevontan kezelik a brókercégek számláit).

Várjanak még a pezsgőbontással!

Mielőtt azonban a károsultak pezsgőt bontanának, rossz hír a számukra, hogy az új törvényjavaslat csak azokra a kötvényekre vonatkozik majd, amelyeknél a forgalmazó szabályszegése okozza a kárt. Vagyis, ha a brókercég például fiktív értékpapírokat ad el, ahogyan ez a Quasetor-kötvények esetében történt, ahol a piacra dobott 210 milliárdnyi papírból csak 70 milliárd volt a valódi, az MNB által engedélyezett kibocsátás. A szabályosan eladott kötvények megvásárlóit azonban a jövőben sem kártalanítja senki azért, ha a papírok kibocsátója fizetésképtelenné válik, ők csak a bíróságon, illetve a felszámolási eljárásban követelhetik a pénzüket, az eddigi tapasztalatok szerint hiába. További rossz hír a befektetőknek, hogy a megújított jogszabályban várhatóan a felvett hozamokat is levonják a kártalanításból, amit a korábbi variáció szerint nem tettek volna. Ezért minden egyes befektetővel újra elszámolnak, figyelembe véve az összes hozamfizetést.

Az intézményesített kártalanítás nem terjed ki a szintén az idén tavasszal bajba került Buda-Cash és Hungária brókercégek károsultjaira – szögezte le Völner. (A Hungária is a befektetőkre sózta a saját cégcsoportjában kibocsátott, teljesen értéktelen vállalati kötvényeket, ám azok – a befektetők vesztére – nem voltak fiktívek). A két brókercég károsultjait – legalábbis a dolgok mostani állása szerint – még abban a kedvezményben sem részesítik, hogy visszamenőlegesen vonatkozzék rájuk a 2016-tól érvényes új szabály, ami szerint a Befektető-védelmi Alap kártalanítási maximuma ügyfelenként hatmillió forintról 30 millióra emelkedik.

©

A visszás helyzet ellenére az igazságügyi tárcánál nem érzik úgy, hogy a magyar tőkepiacon – az Orbán-kormány unortodox megoldásainak újabb gyöngyszemeként – megszüntetnék a magas hozammal csábító, pilótajáték-szerűen terjesztett, fiktív vállalati kötvények kockázatait, hanem szerintük csupán „korrekció történik egy jogszabályi hézagban”. Mi több, kormányzati berkekben abban bíznak, hogy az átírandó Quaestor-törvény hozzájárul a pénz- és tőkepiac stabilitásához, a bizalom erősödéséhez, s így jó pont lehet Magyarország számára a nemzetközi hitelminősítőknél. Közülük a Fitch Rating e bejelentés után pár órával hozza nyilvánosságra legújabb minősítését, ami meglehet, évek óta először, nem bóvli kategóriás lesz. Ám, ha így lesz, abban aligha játszik szerepet a Quaestor-kötvényesek speciális kártalanítása, sőt, inkább a kiszámíthatatlan magyarországi törvényalkotás miatti aggályokat fokozhatja – vélekednek szakértők. 

Kérdés, mit szól majd mindehhez az EBRD, amellyel a magyar kormány 2015 elején megállapodott a bankok extra terheinek fokozatos csökkentésében, amivel már az eredeti Quaestor-törvény is szembement. Az AB is azt állapította meg, hogy a jogszabály nemcsak azért sérti az alaptörvényt, mert kiemeli a Quaestor-károsultakat az egyéb, hasonló helyzetben levő befektetők közül, hanem azért is, mert a kártalanítás beláthatatlan és aránytalan terhet ró a bankrendszerre, amelyre nincs elegendő idejük felkészülni. Az új szabályok – ígérik erről – egyértelműsítik a vétlen bankok és brókercégek befizetési kötelezettségeit, s azt is, hogy a kártalanítási alapba utalandó előlegeket hogyan vonhatják le a közterheikből, a társasági adóból, a banki különadóból vagy akár a tranzakciós illetékből. A kormány új álláspontját igyekszik elfogadtatni az EBRD-vel és a Magyar Bankszövetséggel is.

Az "összefonódás gyanúja"

A hvg.hu azon felvetésére, hogy a Quaestor-károsultak rendkívüli kártalanításához tűzön-vízen át ragaszkodó Orbán-kormány ezzel párhuzamosan nem szándékozik-e nyilvánosan feltárni a Quaestor-csoport és egyes minisztériumok, kormányzati szervezetek és személyek, például Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter közötti kapcsolatokat, Völner azt válaszolta, hogy ebben a viszonyrendszerben semmi rendkívüli sem volt. „Szijjártó Péter miniszter úr győri kötődése lehet az oka az összefonódás gyanúnak” – magyarázta az államtitkár. Mint kifejtette, a gond az lenne, ha a Győrben stadiont építő, illetve Moszkvában kereskedőházat nyitó Quaestor bármiféle előnyre tett volna szert a gazdasági élet egyéb szereplőivel szemben. Ilyesmi azonban – tette hozzá -, épp a Gyurcsány-kormány idején történhetett, amikor az állami Magyar Fejlesztési Bank összesen 17 milliárd forinttal megfinanszírozta a győri ETO stadion-projektet.

Cikk megosztása
Címkék