szerző:
hvg.hu

Mivel az elmúlt egy évben 127 MW szélenergiakapacitást már építettek a németek Franciaországban, a mostani plusz 38 MW már a Siemens számára sem pilot. Viszont az fontos, hogy ott akarnak lenni, amikor a nyugati szomszéduknál nemsokára felrobban a szélenergiapiac....

A franciaországi Les Gourlous szélerőmű telepen heylezik majd üzembe azt a  12 darab, közvetlen hajtású szélturbinát, amit a beruházók a Siemenstől rendeltek meg a napokban. A Champagne-Ardennes tartományban található szélerőmű telep a már-már klasszikus onshore szélturbinatípust, az SWT-3.2-113-ast kapja, melyek összkapacitása (38,4 MW) arra lesz elegendő, hogy mintegy 35 ezer háztartás éves eneergiaszükségletét fedezzék vele, zöld (környezetbarát) energiával. A Siemens közleményében kiemelte: az is szokás szerinti a megállapodásban, hogy a cégük hosszú távú szolgáltatást nyújt az új projekthez; 20 éves szervizelési és karbantartási kötelezettséget vállaltak.

©

Az elmúlt 12 hónapban a német energiagyártó összesen 127 MW szélenergia kapacitást telepített Franciaországba, a mostani projektet pedig 2016 novemberében helyezik üzembe. A cég helyi szállítókkal fog együttműködni a helyszíni építési munkák során. A projekt gazda az Austrian W.E.B. Windenergie AG, amely Európában és Észak-Amerikában üzemeltet szélerőmű telepeket. A W.E.B. Windenergie AG a Les Gourlous projekttel bővíti portfólióját, amely 20 éves történetének legnagyobb szélerőmű telepe lesz.

Thomas Richterich, a Siemens Wind Power and Renewables divízió szárazföldi üzletágának igazgatója a bejelentés kéapcsán hangsúlyozta: fontos megrendelés ez számukra, hiszen Franciaország a globális szélenergia piac egyik feltörekvő szereplője. Egy ilyen megállapítást akár még pár éve is megmosolyogtak volna a második világháború után a legnagyobb európai atomerőművi "flottát" és az atomenergia felsőbbrendűségét hirdető franciák, azonban azóta kiderült, hogy a most is támogatott nukleáris energiatermelés nemcsak hogy nem ad olcsó áramot, de nem is gazdságos, sőt, a franciáknak erejük sem lesz arra, hogy a kifutó, és leállítandó atomerőműeik helyett újakat építsenek.

Franciaország ugyan egyelőre nem siet bezárni a meglévő nukleáris erőműveit, de a németekéhez igen hasonló alapokon Párizsban is született egy nemzeti energetikai átmenetről szóló törvény. Ebből az olvasható ki, hogy a franciák fokozatosan csökkenteni kezdi a nukleáris energiától való függőségüket, és a mostsani, több mint 75 százalékos szintről 2025-re 50 százalék alá "igyekeznek", miközben a megújuló energiaforrásokból nyert energiatermelési szintjüket 2030-ig 32 százalékig fogják feltornászni. 

Eközben Magyarországon

A magyar szélenergia-hasznosítás bár már lassan egy évtizedes múltra tekinthet vissza, valójában már 2006-ban is mostohagyereknek számított. A 2010 óta regnáló Orbán-kormány egyetlen "szélkereket" sem engedélyezett, így hazánkban jelenleg az a 329 MW szélerőművi kapacitás termel áramot, melyet még a 2006-os első, és máig egyetlen kvótakiosztásnál engedtek a térképre. Az MSZIT hivatalos adatai szerint az idén már átléptük az 567 millió kWh-s szintet is, és így 2015-ben is megtermeli a "magyar szél" kb. 32 ezer család átlagos évi áramszükségletét.

Miközben egy ma már ortodoxnak tekinthető számítási módszerrel hat éve szakemberek kiszámolták azt, hogy a magyarországi szélenergia-potenciál a jelenleg kihasználtnak a hússzorosa, és miközben maga a rendszerirányító MAVIR sem látott már 2009-ben sem technológiai, illetve szabályozási akadályt abban, hogy legalább, további 410 MW szélenergia-kapacitást engedjenek be a magyar villamosrendszerbe, aközben a kormány mindent egy lapra feltéve a Paks II. projekttől várja a magyar energetikai biztonságot  – és az olcsó áramot.

Számos alkalommal megírtuk már, hogy mik a fő problémák az egyre inkább légvárnak tűnő nukleáris projekttel, és hogy miért baj az, ha az 10 milliárd eurós orosz hitelből épül fel, hogy a leendő új magyar atomerőműről már kiderült, hogy az műszakilag és technológiailag is kockázatos lehet, hogy bele van kódolva a tiltott állami támogatás is, és hogy utóbbiból az is következik, hogy a jelenleg 4000 milliárd forintos projektre végül akár további 5000 milliárd forintot is költeni kell majd. A fogyasztó szempontjából minden út végén egy a lányeg: ezt is, azt is meg kell majd fizetnie valakinek.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!