szerző:
hvg.hu

A kormány szerint elég jól teljesít a gazdaság ahhoz, hogy beleférjen egy új munkaszüneti nap, a cégvezetők több tízmilliárd forint kiesésétől tartanak.

Megszavazták a parlamentben, már idén négy napig fog tartani a húsvéti pihenő. A nagypénteket munkaszüneti nappá nyilvánították, így attól a naptól húsvéthétfőig nem kell dolgozni.

Orbán Viktor még tavaly ősszel jelentette be, hogy munkaszüneti nap lehet a nagypéntek, az erről szóló törvényjavaslatot már akkor be is adták a parlamentnek. Amikor azonban szavazni kellett volna róla, a tervezetet váratlanul levették a napirendről, indoklás nélkül. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere akkor azzal nyugtatott: 2017-ben ettől függetlenül már nem kell dolgozni nagypénteken. Igaza lett, ma valóban eljutottak a szavazásig. A miniszter szerint a gazdaság már elég jól teljesít ahhoz, hogy meg lehessen engedni egy új munkaszüneti napot.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc korábban azt mondta: nem támogatják a javaslatot, ugyanis mindez 20-25 milliárdos kiesést jelentene a gazdaságban, és a tervezet nincs megfelelően előkészítve. Ráadásul sokaknak elveszne a hosszú hétvége: a kereskedelemben, valamint a szolgáltatásokban dolgozók jelentős részének a munkaszüneti nagypéntek után szombaton be kellene mennie dolgozni. Ezért a munkáltatói szövetség azt kérte, hogy inkább december 24-ét nyilvánítsák munkaszüneti napnak.

Már tizenegy piros betűs ünnepünk van

Pünkösdhétfő és mindenszentek napja után ezzel újabb nevezetes keresztény dátum – nagypéntek – is bekerült a hivatalos munkaszüneti napok közé Magyarországon – áll a HVG múlt héten megjelent cikkében. A Kádár-korszak nyolc fizetett állami ünnepéhez képest így tizenegy ilyen piros betűs ünnep található a hazai kalendáriumokban. Az 1989–1990-es alkotmányos fordulat óta bevezetett új munkaszüneti napok közül az elsőt (pünkösdhétfőt) 1992-ben az Antall-kabinet, míg a mindenszentek napját 1999-ben az első Orbán-kormány javaslatára nyilvánította hivatalos ünneppé az Országgyűlés.

©

Az EU-hoz tartozó tizenegy volt szocialista állam közül e pillanatban még idehaza található a legkevesebb „public holiday” a naptárak lapjain – derül ki a publicholidays.eu adataiból. Horvátországban, Romániában és Szlovéniában jelenleg például 13-13, Szlovákiában és Bulgáriában pedig 14-14 munkaszüneti nappal számolhatnak a munkavállalók. Ugyancsak jobban vannak eleresztve a magyaroknál a cseh és a litván polgárok, nekik tucatnyi fizetett ünnephez van jussuk. Nagypéntek állami „glorifikálása” után a magyarok voltaképpen Észtországgal, Lengyelországgal és Lettországgal kerültek egy sorba – ott is 11-11 olyan piros betűs nap van egy esztendőben (a hétvégi munkaszüneti napokon kívül), amikor nem kell felvenni a munkát. Magát nagypénteket az egykori keleti blokkhoz tartozó országok közül csak Bulgáriában és Észtországban nyilvánították eddig munkaszüneti nappá. Jézus keresztre feszítésének dátuma a vallási tradícióihoz Magyarországnál erősebben kötődő Lengyelországban és Szlovákiában például csupán egyházi emléknapnak minősül.

Más keresztény ünnepek közül az európai országok többek közt január 6-át, vízkeresztet, augusztus 15-ét, Mária mennybemenetelének napját (például: Horvátország, Lengyelország, Szlovákia), továbbá december 8-át, a szeplőtelen fogantatás dátumát (Ausztria, Olaszország, Spanyolország), valamint december 24-ét, szenteste napját (Bulgária, Csehország, Szlovákia) nyilvánították állami ünneppé. A hazai kormánypártok által a közelmúltban kezdeményezett kis hazai naptárreform kapcsán egy-két kritikus ugyancsak felvetette, hogy nagypéntek helyett inkább december 24-ét volna indokolt felvenni a piros betűs ünnepek közé.

©

A történelmi dátumok közül Magyarországon elsőként „Szent István király napját” nyilvánította olyan jeles időpontnak 1891-ben a parlament, amikor „az ipari munkának szünetelnie kell”. Augusztus 20-a ilyenformán legalább 126 esztendős hivatalos ünnepnek számít itthon. Május 1-je három generációval ezelőtt, 1945-ben került be az állam által kodifikált ünnepek közé, olyannyira, hogy a Rákosi-korszakban hozzácsapták még május 2-át is.

Ugyancsak több mint fél évszázada munkaszüneti napnak számít itthon az év legelső, továbbá húsvét és karácsony második napja is. Január 1-jét már a „proletárállam” első éveiben fizetett ünnepként említi egy 1953-as kormányrendelet, míg a két nevezetes keresztény emléknap másnapját 1956 decemberében az épphogy hatalomra jutott első Kádár-kormány minősítette (többévi szünet után) újra „szabadnappá”, a konszolidációra törekvő legelső intézkedések egyikeként.

Március 15-e viszont – mondhatni – csak 28, október 23-a pedig 27 esztendős nemzeti ünnep, már ami az aktuális hatalmak elismerő gesztusát illeti. Az 1848-as forradalom kitörésének a dátumát 1989-ben nyilvánította fizetett állami szabadnappá Németh Miklós kormánya, míg az 1956-os forradalom kirobbanásának a dátumát az első szabadon választott törvényhozás iktatta be 1990. május 2-án a köztársaság jeles napjai közé.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!