szerző:
hvg.hu

A kormány szerint elég jól teljesít a gazdaság ahhoz, hogy beleférjen egy új munkaszüneti nap, a cégvezetők több tízmilliárd forint kiesésétől tartanak.

Megszavazták a parlamentben, már idén négy napig fog tartani a húsvéti pihenő. A nagypénteket munkaszüneti nappá nyilvánították, így attól a naptól húsvéthétfőig nem kell dolgozni.

Orbán Viktor még tavaly ősszel jelentette be, hogy munkaszüneti nap lehet a nagypéntek, az erről szóló törvényjavaslatot már akkor be is adták a parlamentnek. Amikor azonban szavazni kellett volna róla, a tervezetet váratlanul levették a napirendről, indoklás nélkül. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere akkor azzal nyugtatott: 2017-ben ettől függetlenül már nem kell dolgozni nagypénteken. Igaza lett, ma valóban eljutottak a szavazásig. A miniszter szerint a gazdaság már elég jól teljesít ahhoz, hogy meg lehessen engedni egy új munkaszüneti napot.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc korábban azt mondta: nem támogatják a javaslatot, ugyanis mindez 20-25 milliárdos kiesést jelentene a gazdaságban, és a tervezet nincs megfelelően előkészítve. Ráadásul sokaknak elveszne a hosszú hétvége: a kereskedelemben, valamint a szolgáltatásokban dolgozók jelentős részének a munkaszüneti nagypéntek után szombaton be kellene mennie dolgozni. Ezért a munkáltatói szövetség azt kérte, hogy inkább december 24-ét nyilvánítsák munkaszüneti napnak.

Már tizenegy piros betűs ünnepünk van

Pünkösdhétfő és mindenszentek napja után ezzel újabb nevezetes keresztény dátum – nagypéntek – is bekerült a hivatalos munkaszüneti napok közé Magyarországon – áll a HVG múlt héten megjelent cikkében. A Kádár-korszak nyolc fizetett állami ünnepéhez képest így tizenegy ilyen piros betűs ünnep található a hazai kalendáriumokban. Az 1989–1990-es alkotmányos fordulat óta bevezetett új munkaszüneti napok közül az elsőt (pünkösdhétfőt) 1992-ben az Antall-kabinet, míg a mindenszentek napját 1999-ben az első Orbán-kormány javaslatára nyilvánította hivatalos ünneppé az Országgyűlés.

©

Az EU-hoz tartozó tizenegy volt szocialista állam közül e pillanatban még idehaza található a legkevesebb „public holiday” a naptárak lapjain – derül ki a publicholidays.eu adataiból. Horvátországban, Romániában és Szlovéniában jelenleg például 13-13, Szlovákiában és Bulgáriában pedig 14-14 munkaszüneti nappal számolhatnak a munkavállalók. Ugyancsak jobban vannak eleresztve a magyaroknál a cseh és a litván polgárok, nekik tucatnyi fizetett ünnephez van jussuk. Nagypéntek állami „glorifikálása” után a magyarok voltaképpen Észtországgal, Lengyelországgal és Lettországgal kerültek egy sorba – ott is 11-11 olyan piros betűs nap van egy esztendőben (a hétvégi munkaszüneti napokon kívül), amikor nem kell felvenni a munkát. Magát nagypénteket az egykori keleti blokkhoz tartozó országok közül csak Bulgáriában és Észtországban nyilvánították eddig munkaszüneti nappá. Jézus keresztre feszítésének dátuma a vallási tradícióihoz Magyarországnál erősebben kötődő Lengyelországban és Szlovákiában például csupán egyházi emléknapnak minősül.

Más keresztény ünnepek közül az európai országok többek közt január 6-át, vízkeresztet, augusztus 15-ét, Mária mennybemenetelének napját (például: Horvátország, Lengyelország, Szlovákia), továbbá december 8-át, a szeplőtelen fogantatás dátumát (Ausztria, Olaszország, Spanyolország), valamint december 24-ét, szenteste napját (Bulgária, Csehország, Szlovákia) nyilvánították állami ünneppé. A hazai kormánypártok által a közelmúltban kezdeményezett kis hazai naptárreform kapcsán egy-két kritikus ugyancsak felvetette, hogy nagypéntek helyett inkább december 24-ét volna indokolt felvenni a piros betűs ünnepek közé.

©

A történelmi dátumok közül Magyarországon elsőként „Szent István király napját” nyilvánította olyan jeles időpontnak 1891-ben a parlament, amikor „az ipari munkának szünetelnie kell”. Augusztus 20-a ilyenformán legalább 126 esztendős hivatalos ünnepnek számít itthon. Május 1-je három generációval ezelőtt, 1945-ben került be az állam által kodifikált ünnepek közé, olyannyira, hogy a Rákosi-korszakban hozzácsapták még május 2-át is.

Ugyancsak több mint fél évszázada munkaszüneti napnak számít itthon az év legelső, továbbá húsvét és karácsony második napja is. Január 1-jét már a „proletárállam” első éveiben fizetett ünnepként említi egy 1953-as kormányrendelet, míg a két nevezetes keresztény emléknap másnapját 1956 decemberében az épphogy hatalomra jutott első Kádár-kormány minősítette (többévi szünet után) újra „szabadnappá”, a konszolidációra törekvő legelső intézkedések egyikeként.

Március 15-e viszont – mondhatni – csak 28, október 23-a pedig 27 esztendős nemzeti ünnep, már ami az aktuális hatalmak elismerő gesztusát illeti. Az 1848-as forradalom kitörésének a dátumát 1989-ben nyilvánította fizetett állami szabadnappá Németh Miklós kormánya, míg az 1956-os forradalom kirobbanásának a dátumát az első szabadon választott törvényhozás iktatta be 1990. május 2-án a köztársaság jeles napjai közé.