szerző:
hvg.hu

Míg tavaly a G7 számítása alapján kizárólag ellenzéki újságok kerültek be az öt legnagyobb példányszámban eladott napi- és hetilap közé, a hirdetések döntő többségét mégis a három – olvasottságban messze elmaradó – kormányszócső kapta.

G7 összesítette a teljes tavalyi állami reklámköltést a nyomtatott napi- és hetilapok hirdetési piacán. Az talán nem meglepő, hogy az állami hirdetésekkel alapvetően a kormányközeli lapoknak kedveztek, de az, hogy az olvasottság semennyire nem volt tényező a közpénzből fedezett reklámok esetén, már inkább megdöbbentő. Az adatokból ugyanis az látszik, hogy

tavaly a három legkisebb példányszámban eladott újság kapta az állami hirdetések 87%-át.

A G7 összesítése alapján 2017-ben a legnagyobb példányszámban eladott újságok sorrendben a HVG (31 ezer példány), a Népszava (19 500), a Magyar Nemzet (14 600), a Magyar Narancs (13 000) és a 168 Óra (12 ezer) voltak. A legtöbb hirdetést azonban mégis a Magyar Idők (897 millió forint), a Figyelő (780 millió) és a Magyar Hírlap (637 millió) kapta.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy a közpénzből fizetett hirdetések kiosztásakor nem az volt a célja az államnak, hogy az üzenet a lehető legtöbb emberhez jusson el, hanem az, hogy anyagilag jutalmazzák a kormányhoz hű médiumokat.

A kutatásból az is látszik, hogy a Schmidt Mária tulajdonában álló Figyelőt mindössze 3850 példányban adták el hetente átlagosan tavaly, és folyamatosan csökkent az év során a lap olvasótábora. Ennek ellenére arányaiban a Figyelőnél nőttek legnagyobb mértékben a hirdetések. Több mint 780 millió forint értékben reklámoztak állami szervezetek, önkormányzatok és állami tulajdonú cégek 2017-ben a lapnál, miközben a másik négy hetilaphoz összesen kevesebb mint tizedannyi állami hirdetés folyt be. Annak ellenére, hogy ezek összesített példányszáma tizenhétszerese a Figyelőének.

A kormánykritikus Népszavának azonban kedvezett a tavalyi év: jól látható változás állt be az új tulajdonos, Puch László érkezése óta. Onnantól kezdve az állami hirdetések lényegesen megnőttek, 260 millió forintra emelkedtek az év végéig, ami majdnem huszonhétszer annyi, mint 2016-ban volt. Persze még így sem közelítette meg a sokkal kevesebb példányban fogyó Magyar Idők és Magyar Hírlap által elért állami hirdetési bevételeket. Ez a két újság együttesen is csak nagyjából kétharmadannyi eladott példányt számlál, mint a Népszava, ehhez képest a két kormányszócső összesen hatszor annyi hirdetési bevételt könyvelhetett el az év során.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!