Fidesz-referendum: költséges politikai húzás

A kérdések leginkább az Orbán Viktor vezette parlamenti ellenzék politikai terveiről és közjogi felfogásáról tanúskodnak. A hvg.hu elemzése a referendum esélyeiről.

A Országos Választási Bizottság (OVB) a Fidesz és a KDNP hét népszavazási kezdeményezése közül következő kérdéseknek adott "zöld utat":
 
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?". "Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?". "Egyetért-e Ön azzal, hogy a - 2005. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?".
 
Az OVB ugyanakkor elvetette a tandíjfizetésről, a vizitdíjról, a nyugdíjasok munkavállalásáról, és a kormány tagjainak a személyes felelősségéről megfogalmazott kérdéseket. A Fidesz képviseletében Nyitrai Zsolt a testület kedd esti ülését követően közölte: a nem hitelesített kérdések ügyében az Alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért. 
 
A két ellenzéki párt október 24-én nyújtotta be a reformokról szóló népszavazási kezdeményezését a testülethez. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a párt október 23-i nagygyűlésén jelentette be, hogy a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében ügydöntő népszavazást kezdeményeznek. Indoklása szerint, a tavaszi országgyűlési választásokon az emberek nem szavazhattak a valóság ismeretében, ezért most meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy szabadon döntsenek a jövőről, a reformokról.
 
Ügydöntő népszavazást legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére kell tartani. Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre.
 
Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az alkotmány felsorolja, mely kérdésekben nem lehet sem ügydöntő, sem véleménynyilvánító népszavazást tartani. Így nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés feloszlásáról, a kormány programjáról és a közkegyelem gyakorlásáról. Az Alkotmánybíróság határozata szerint az alkotmány módosítása érdekében a választópolgárok nem kezdeményezhetnek népszavazást.
 
A népszavazás kiírásához szükséges aláírások gyűjtését azt követően lehet elkezdeni, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, majd határozatát közzétette a Magyar Közlönyben.
 
A hitelesítés megtagadásáról szóló döntés ellen a Magyar Közlönyben történt megjelenést követő 15 napon belül lehet jogorvoslati kérelemmel élni, a kérelmet az Alkotmánybírósághoz kell címezni és az OVB-hez benyújtani. Az Alkotmánybíróság soron kívül dönt a jogorvoslatról.
 
Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig lehet aláírást gyűjteni, és országos népszavazást kell tartani, ha legalább 200 ezer választópolgár ezt kezdeményezi. Az összegyűjtött íveket be kell nyújtani az OVB-hez, amely megbízza az Országos Választási Irodát, hogy 45 napon belül ellenőrizze az aláírások hitelességét és tájékoztassa az eredményről.
 
Ha az OVB az aláírások hitelesítése után érvényesnek minősíti a kezdeményezést, az Országgyűlésnek határozatban kell döntenie a referendum elrendeléséről, amelynek időpontját a köztársasági elnök tűzi ki, legkésőbb a szavazás napja előtt 35 nappal. A népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén annak elbírálását - követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni.
 
Az ügydöntő népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.