Az utóbbi két évben levezényelt magyar reformok és adórendszer-átalakítás nyomán Magyarország a foglalkoztatásnövelés európai kísérleti laboratóriumává vált, és már jövőre gyümölcsöt teremhetnek a kormány radikális lépései - foglalható össze Orbán Viktor hétfői előadása. A miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Politikai Központ nevű elemző műhely rendezvényén tartott beszédében azt mondta, valószínűleg lesz olyan magyar kötelezettségszegési ügy, amely az Európai Bíróság elé kerül.
Orbán Viktor „Magyarország megújulásáról és az európai gazdaság talpra állításáról” szóló előadásában felütésként leszögezte, a magyarok 65 százaléka elkötelezett az Unióban maradásunk mellett, miközben nem felejtette el megemlíteni a jól bevált panelt, milyen vészes méreteket ölt az unió bölcsőjét adó régi tagállamok némelyikében az EU-ellenesség. A miniszterelnök szerint ez jelentős részben abból is fakad, hogy a nemzeti kormányok nem adnak adekvát válaszokat az unió legnagyobb problémájára, hogy romlik a versenyképességük globális szinten, miközben a befolyásuk csökken.
Érvelése szerint egy csatlakozása óta az uniós három százalékos büdzsé hiányszámot nem tisztelő, foglalkoztatási mutatóit tekintve a sereghajtók közt lévő s tartalékokkal sem rendelkező országot vett át a Fidesz 2010-ben. Erre a kormány válasza három részből állt: az adóterhek átstrukturálásából, a foglalkoztatottság növeléséből és a politikai reform véghezviteléből.
Megosztott terhekről beszélt
A sokat vitatott szektorális válságadókról Orbán azt mondta, nem az volt a kérdés, miket adóztassanak meg a költségvetési többletbevételek biztosítása érdekében, hanem hogy olyan szektorokat ne büntessenek, amelyek növelhetik a foglalkoztatottságot.
A Széll Kálmán-terv 2-ben szereplő telefonadóról Orbán kifejtette: azon dolgoznak, hogy a szektorális különadókat felváltó adóterhek kapcsán méltányos tehermegállapodások jöjjenek létre: hogy ne a lakosság fizesse meg az árukat, hanem a vállalatok. (A konvergenciaprogramból viszont kiderült, hogy a telefonadó a lakosságot és a vállalatokat is érintené, mivel minden megkezdett perc és sms után 2 forintot kell fizetnie a fogyasztónak az állam részére.)
A foglalkoztatottság és adófizetés témájában a miniszterelnök a minimálbéresek bevonását nélkülözhetetlennek nevezte egy olyan országban, ahol 3,8 millió ember dolgozott és mindössze 2,6 millió fizetett jövedelemadót még két éve. Hasonlóképp a munkanélküliségi segély időtartalmának csökkentését, a nyugdíjkorhatár növelését is a terhek megosztásaként magyarázta, de beszélt “Európa legrugalmasabb munkatörvényéről is”, amelyekkel 2013-ra az unió legdinamikusabban növekvő tagállamai közé szeretné feltornászni magát Magyarország.
Kísérleti labor lett Magyarország
Általános, az egész Unióban követendő tendenciaként beszélt a fogyasztási adónemek hazai növeléséről a foglalkoztatási adóterhek csökkentésével párhuzamosan. Enélkül Orbán szerint esélye sem lesz az EU-nak közelíteni az USA 75 és Kína 85 százalékos foglalkoztatási mutatóihoz, s az ezzel együtt járó versenyképességi szintjük eléréséhez.
A foglalkoztatás növelése mellett az EU-nak általában gyorsabbá kell tennie döntéshozatalát és a változások keresztülvitelét a kormányfő szerint, aki azt is kiemelte, hogy Brüsszelnek vissza kell vennie a kezdeményezés és a politika tematizálásának jogát a pénzpiacoktól.
A mostanában gyakran a kritikák kereszttüzében lévő Magyarország pedig éppen ezen lépéseknek a kísérleti laborja - mondta Orbán. A politikai döntéseit védve nem értett egyet azon vezetőkkel, akik feláldozzák pártjuk jövőjét a “nemzet oltárán”. Igaz, azt is kijelentette: könnyű helyzetben van, mert az ország célja - mindenekelőtt a nagyobb foglalkoztatottság - egybeesik az ország alapvető érdekével.
Az euró bevezetését firtató kérdésre azt mondta, a többség ma Magyarországon ellenzi, miközben ő középtávon elkötelezett európárti. Ahhoz azonban, hogy csatlakozzon hazánk, szerinte a politikai unión keresztül kell véglegesíteni a gazdasági uniót és nem fordítva - magyarázta. “Az euró a jövőnk, hiszen a közös valutának alapvető szerepe van abban, hogy az Unió lesz-e a világ harmadik nagyhatalma.” Ehhez azonban a politikai felelősség nemzeti szinten van. Éppen a polgárok és a nemzeti vezetők közti hasadék az, ami az európai politika jelenlegi legnagyobb gondja - érvelt Orbán.
Orbán biztonságot akar, nem hitelt
A hazánkkal szemben zajló három uniós kötelességszegési eljárás ellenére a miniszterelnök szerint normális mederben zajlanak a tárgyalások. Hangsúlyozta: az különbözteti meg Moszkvát és Brüsszelt, hogy tárgyalunk az Unióval és nem diktálnak nekünk, ahogy annó a Szovjetunió tette.
Erősen sarkítva és érdemi érveket kihagyva azonban úgy érvelt: az MNB-törvény kapcsán már csak Simor fizetése, a független adatvédelmi ombudsmani hivatal felszámolása kapcsán Jóri András eddigi pozíciójába történő visszahelyezése, a bírák kötelező korai nyugdíjazása kapcsán pedig csak diszkriminációs aggályai vannak Brüsszelnek. Ugyanakkor szerinte ezek az ügyek könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. A jegybanktörvénnyel kapcsolatban az Európai Központi Bank ajánlásainak figyelmen kívül hagyását pedig a miniszterelnök azzal hárította el, hogy folynak az egyeztetések és közelednek az álláspontok.
A magyar kormány továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy jobb magasabb kamatok mellett, de a piacokról finanszírozva működtetni az ország gazdaságát, mint a Nemzetközi Valutaalaptól és más nemzetközi hitelezőktől függeni - mondta. Orbán szerint gazdaságunk alapjai erősek, még ha a tíz éves futamidejű kötvényekre 9, az ötévesekre 6,5 százalékos kamatot kell is fizetnünk. Ezért ő továbbra is egy elővigyázatossági hitelmegállapodást pártol, amely szerinte elég lenne a magyar gazdaságba vetett bizalom visszaszerzéséhez. Az IMF azonban szerinte ebben nem partner.
Orbán azt is elpanaszolta, hogy miközben a kormány tavaly ősz óta az IMF-tárgyalások megindulására vár, az akkoriban hitelért folyamodott Belarusz, Egyiptom, Pakisztán és Csád már megkapta a pénzt. Ennek ellenére megismételte, szükségünk van a hitelmegállapodásra és készek vagyunk az előfeltételeiről majd feltételeiről kemény tárgyalásokba bonyolódni.
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt és kormányzóképességet is kell mutatnia.
Megy a találgatás a miniszterelnök szombati nagy bejelentéséről, a lehetőségekből egyet, úgy látszik, cáfolt.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
