Ezer szállal Moszkvához kötődik Kovács Béla, aki ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést még a választások előtt. A jobbikos európai parlamenti képviselő öt éve azon dolgozik, hogy összefogja az EU szélsőséges pártjait, melyeket a radikalizmusukon kívül legfeljebb unióellenességük és az oroszbarát politikájuk köt össze. A Moszkvában rendszeresen megforduló Kovács sokáig a szervezet kincstárnoka volt, majd 2013-ban az elnök lett. Kovács csütörtökön visszautasította a vádakat, szerinte még csak megkeresést sem kapott a titkosszolgálatoktól.

„Ha itt az önök európai parlamenti képviselőinek tevékenységét tenném mérlegre, akkor az egy egészen furcsa mérleg lenne” – vágott egyet a parlament hétfői ülésén Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Neveket ugyan nem említett, de jól felismerhetően utalt mindhárom, a Jobbik színeiben megválasztott EP-képviselőre: Morvai Krisztinára, aki szerinte „agresszív stílusával lejáratta” Magyarországot, a pártból kizárt Szegedi Csanádra, aki a maga útjait keresgélte, és „legkevésbé sem a magyarok ügyét képviselte”, illetve Kovács Bélára, aki „az utóbbi hírek alapján több időt tölt el Oroszországban, mint Budapesten vagy Brüsszelben”.
 
Utóbbi mondatával Rogán hétfőn, napirend előtt már megelőlegezte azt a hírt, amiről a Magyar Nemzet csütörtökön számolt be: Polt Péter legfőbb ügyész – a cikk szerint épp hétfőn – kezdeményezte az Európai Parlament elnökénél Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség ügyeiről rendszerint jól értesült napilap csütörtökön azt írta, a Legfőbb Ügyészség az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése (AH) alapján járt el, és még április elején tett feljelentést.

Kovács csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján visszautasította a vádakat, azt mondta, soha nem volt egyik titkosszolgálatnak sem a tagja, nem is működött együtt azokkal, még meg sem keresték.
 
Lekáderezték

Értesüléseink szerint Rogán megjegyzése a parlamentben nem véletlen, a Fidesz vezetősége még az április 6-i országgyűlési választások előtt értesült az AH feljelentéséről. Kormánypárti források szerint vita is volt arról, hogy megszólaljanak-e az ügyben, és nem fog-e úgy tűnni, ha beszélnek róla, hogy a szolgálatokat politikai célokra használják fel. Ám végül arra jutottak, hogy a feljelentés után foglalkozhat az üggyel a politika is, főleg, hogy információik szerint az AH „jelentős nemzetbiztonsági kockázatot tárt fel”.

Kovács Béla - visszautasította a vádakat
©

A hvg.hu úgy tudja, a magyar szolgálatok külön rádolgoztak Kovácsra, és ez a munka már hosszú ideje folyik. Információink szerint az elkészült hosszú és alapos portré még Kovács gyermekkoráig „visszament”, az egész életútját feldolgozták. Úgy tudjuk, a Magyar Nemzet cikke „csak a kezdet”, további információk láthatnak még napvilágot a következő hetekben. Információink szerint Kovács hivatalos életrajza és a feltárt információk között több ponton eltérés van.

Mint a hvg.hu az országgyűlési választásokat megelőző kampány idején megírta, a Fideszben felvetődött, hogy a baloldali szövetség mellett a Jobbikot is támadni fogják, ám végül ez elmaradt. Ezt a választások után több kormánypárti politikus azzal magyarázta, hogy a felméréseik azt mutatták, a Fidesz és a Jobbik között hezitáló 200-250 ezer szavazót nem akarták eltántorítani a kormánypárttól, ezért azt a megoldást választották, hogy a Jobbik szavazói között is népszerű Orbán Viktor folyamatosan hangoztatta: „Csak a Fidesz!”. A hvg.hu még április végén úgy értesült, hogy az EP-kampányban már a Jobbikra is ráfordul a Fidesz, mint írtuk: „a dossziék már a fiókban vannak (…) a Jobbik külföldi, különösen az orosz kapcsolatai a fideszes pártvezetés szerint akár „nemzetbiztonsági kockázatot” is jelenthetnek”.

A Magyar Nemzet cikke épp tíz nappal az EP-választás előtt jelent meg, olyan időpontban, amikor a brüsszeli testületek – sem az illetékes bizottság, sem a plenáris ülés – már nem dolgoznak, így nem is születhet érdemi döntés Kovács mentelmi jogáról. A szabályok szerint az EP-képviselők mentelmi ügyeiről a jogi bizottság alkot véleményt, majd a plenáris ülés szavaz – de már csak a következő ciklusban. Kovács Béla várhatóan akkor is tagja lesz az EP-nek, hiszen a Jobbik listájának harmadik helyén áll.

Épp időben?
A kormánypártok aggodalmait igazolják vissza a mérések is. A Jobbik fokozatosan erősödik: az április 6-i parlamenti választáson a párt 20 százalékos eredményt ért el, egyes választókerületekben (már nem csak Északkelet-Magyarországon, hanem egyes dunántúli régiókban is) 30 százalék körüli eredménnyel lettek másodikak az egyéni jelöltjeik. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint lehet, hogy már a Jobbik a második legerősebb párt – a Nézőpont szerint beérte, a Medián friss felmérése szerint meg is előzte a szocialistákat. Mindez előre vetíti azt is, hogy ősszel, az önkormányzati választáson a Jobbik számos településen megszerezheti a polgármesteri posztot, illetve a képviselő-testületi többséget.

Súlyos vádakkal támadják

Kovács különböző, a párt honlapján vagy a Wikipédián elérhető életrajzai szerint igen fordulatos pályát tudhat maga mögött. A politikus hat nyelven beszél, előbb Tokióban, majd a moszkvai diplomataképző Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult, ahol még a rendszerváltás előtt, 1986-ban végzett. Szintén az orosz fővároban tanult Laborc Sándor is, az AH jogelődjének, az NBH-nak korábbi vezetője – Kovács Bélához hasonlóan szintén Távol-Kelet-szakértő –, akinek kinevezését a Fidesz egyetemi tanulmányai miatt ellenezte. Kovács 2003-ban életrajza szerint újabb diplomát szerzett az Orosz Állami Akadémián. (Frissítés: először tévesen azt írtuk, azon az egyetemen végzett, mint Laborc, a hibáért elnézést kérünk - a szerk.)

A krími népszavazás - Kovács Béla szerint szabad és szabályos volt
©

Az egyetemi tanulmányai után egy rövid időre visszatért Magyarországra – életrajza szerint budapesti születésű. Hazatérte után a Terimpex nevű külkereskedelmi vállalathoz osztották be üzletkötőnek. Stefano Bottoni történész 2012-ben feltárta, hogy a vállalat kulcsfontosságú volt az állambiztonság számára, ezen keresztül pénzzel igyekezett befolyásolni a szocialista blokk például az Olasz Kommunista Pártot. Bottoni a hvg.hu-nak azt mondta, akkoriban kulcsfontosságú volt a keleti országoknak, különösen a Terimpexen keresztül rengeteg húst exportáló Magyarországnak, hogy európai politikusokon keresztül elérjék, az EU elődje, az Európai Gazdasági Közösség ne növelje a vámjait a keleti határain. 

Kovács nem maradt sokáig idehaza: 1988 és 2003 között ugyanis korábbi életrajzai szerint nemzetközi kereskedelmi cégeknél dolgozott vezető beosztásban Japánban és Oroszországban. A politikus 2010-ben az Origónak azt nyilatkozta, nem érezte jól magát akkoriban Magyarországon, rá akarták venni, hogy lépjen be az állampártba, de ennek ő ellenállt, ezért az esküvője másnapján behívták katonának. A Kovácsról 2010-ben portrét készítő Heti Válasz szerint a céget az orosz anyósának alsónemű-kereskedésére alapozták, a Magyar Nemzet pedig kedden azt írta, felesége, Isztohin Szvetlana orosz–osztrák kettős állampolgár, aki a napilap szerint – bár ezt semmilyen tényszerű állítással nem támasztották alá – a KGB kémelhárításának a munkatársa volt. Kovács csütörtökön azt mondta, a vád teljesen alaptalan, a feleségét ért támadásokat jogi útra fogja terelni. 

Kovács 2005-ben lépett be a Jobbikba, ahol első perctől a külügyekért volt felelős, ő alapította a párt külügyi bizottságát, a kezdetektől oroszbarát politikát vitt. (A Jobbik kialakulásáról, korai belső viszonyairól szóló cikkünket itt olvashatja.) Az Origónak később azt nyilatkozta, 2008-tól rendszeresen járt ki Brüsszelbe, ahol – ahogy a portálnak sokatmondóan nyilatkozta – „nem kellett keresgetnem a kilincseket”. Végül 2010-ben került ki az EP-be, miután Balczó Zoltán bekerült az Országgyűlésbe, és ő megörökölte az európai képviselői helyét. Mint a hvg.hu 2012 novemberében megírta, a Jobbik gazdálkodásában, az aktivisták kifizetésében fontos szerepet vitt a három jobbikos EP-képviselő, akik erre a brüsszeli büdzséjüket is felhasználták. A politikus asszisztense egy ideig az orosz származású Isztosin Alekszander volt, róla viszont az EP-képviselő azt mondta, rokon, felesége unokaöccse. Kovács a csütörtöki tájékoztatóján elismerte, hogy "kisebb pénzzel" támogatta 2005-ös belépésekor a Jobbikot, de azt állította, ez a saját pénze volt. 

Oroszország „őrzi az európai gondolatot”

Kovács fontos posztot tölt be az európai szélsőjobbot összefogni akaró szervezetben, az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségében is. Alapítását követően ő volt az alelnök, sőt, a szervezet pénztárnoka. Az oroszbarát szervezet 2009-ben jött létre Budapesten, a Jobbik VI. kongresszusán, tavaly december 17-én Kovács Bélát választották meg négy évre elnöknek. A szervezetnek több radikális párt is tagja (britek, belgák, olaszok, spanyolok, portugálok, svédek, magyarok). Eredetileg a francia Nemzeti Front és az Összukrán Szabadság Unió (Svoboda) is tag volt, de a franciák 2013-ban, az ukránok a válságot követően, idén tavasszal léptek ki a szervezet tagjainak oroszbarát megjegyzései miatt.

 

Az Index kedden hozott nyilvánosságra egy felvételt, amelyen a Jobbik EP-listájának ötödik helyén lévő Sípos László panaszkodik az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének pénzügyei miatt. Sípos lopásról, eltűnt számlákról beszélt egy, a szervezethez tartozó brit képviselővel, a szervezet alelnökével Nick Griffinnel kapcsolatban. A jobbikos politikus még tavaly októberben hozakodott ezzel elő a párt ifjúsági tagozatának tatai konferenciáján.

 

Kovács szervezte meg Vona Gábor pártelnök 2008-as és tavaly májusi moszkvai utazását is. A Jobbik elnöke 2013-ban a Lomonoszov Egyetemen is tartott egy előadást – ennek szövegét ki is posztolta a Facebookra –, ahol többek között arról beszélt, hogy az EU „az Egyesült Államok torzszülöttje”, „ma Oroszország az, amely őrzi Európát, őrzi az európai gondolatot”. Az előadás után Kováccsal ellátogatott a moszkvai parlamentbe is, ahol orosz politikusokkal tárgyalt.

 

Vona találkozott Alexandr Dugin professzorral, aki korábban Putyin tanácsadója volt, jelenleg az orosz parlamenti elnök geopolitikai tanácsadója. Dugin dolgozta ki azt az koncepciót, amely szerint Oroszországnak eurázsiai nagyhatalommá kell válnia, és ha kell, akkor ehhez katonai erőt is be kell vetnie. Dugin szerint Moszkvának össze kell fognia Berlinnel és Párizzsal, és el kell érnie, hogy az EU elpártoljon az USA-tól, és összefogjon a Szovjetuniót részben helyreállító Oroszországgal létrehozva az eurázsiai szövetséget. Dugin alapítója az orosz Eurázsia Pártnak is.  

A Heti Válasz 2010-ben – forrásainak megjelölése nélkül – azt írta, „a magyar politika számára különösen forró 2006-os évben öt alkalommal kért és kapott orosz vízumot”. „Nem használunk titkosszolgálati eszközöket a tagjaink káderezésére, de miután jelentkezett a pártba, több beszélgetés során alaposan megismertük az életútját” – nyilatkozta Kovács Béláról az Origónak 2010-ben Szabó Gábor pártigazgató. Kovács ugyanakkor a hírportálnak nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy megkörnyékezte-e az állambiztonság, megpróbálták-e beszervezni.

Alexandr Dugin - Vona is eurázsiai unióért harcol
©

Kovács igazi polihisztor: közgazdász, jogász, de feltalálóként is nyilvántartják. Magyar Feltalálók Egyesületének honlapja szerint Isztosin Gennagyijjal együtt kidolgozott egy technológiát a víz vas- és arzéntalanítására, és ezt több külföldi konferencián bemutatták.

Moszkváért lobbizott
 
„Nagyon érdekeltek vagyunk abban, hogy Oroszország és Magyarország kapcsolatai sikeresek legyenek, nem csak az energetikai szférában, hanem minden más területen” – fogalmazott az jobbikos politikus március 26-án Moszkvában az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva. Kovács igen aktív volt a jelenlegi orosz-ukrán válság körüli vitákban, nyíltan lobbizott a nemzetközi színtéren Oroszország mellett.
 
Kovács több szélsőjobboldali európai parlamenti képviselővel, politikussal jelen volt „megfigyelőként” a Krím elszakadásáról tartott népszavazáson. Egy véletlenül nyilvánosságra került dokumentum szerint hiába tartották meg a fegyverek árnyékában a referendumot, az eredmény így sem volt átütő. A március 17-én közölt hivatalos adatok szerint a részvételi arány meghaladta a 82 százalékot, és a voksolók 95,7 százaléka kérte Krím elszakadását Ukrajnától. Május 5-én viszont az orosz elnök emberi jogi tanácsa véletlenül kitett egy blogra – majd el is tüntették – egy másik dokumentumot, mely szerint csak 30 százalékos volt a részvétel, és a szavazók fele döntött az elszakadás mellett.
 

Kovács Béla rendszeresen megfordul Moszkvában
©

Kovács Béla március 17-én – a többi, megfigyelőként jelen lévő szélsőjobboldali uniós politikussal együtt – igazolta a referendum tisztaságát, és azt nyilatkozta, a népszavazás „szabad és igazságos volt”, megfelel a nemzetközi sztenderdeknek. Március 26-án az orosz hírügynökségnek azt mondta, az EU-Oroszország parlamentközi energetikai munkacsoport társelnökeként azon dolgozik, május 25-i európai parlamenti választások után visszavonják majd azokat a büntetőintézkedéseket, amelyeket a krími válság miatt léptetett életbe Európa orosz tisztségviselők ellen. Kovács sajnálkozott amiatt, hogy az EU-Oroszország parlamentközi bizottság felfüggesztette tevékenységét, de közölte, az EU-orosz energetikai munkabizottság folytatja munkáját.

A politikus nemcsak Moszkvában vagy a Krímen állt ki az orosz érdekek mellett, hanem az Európai Parlamentben is ezen dolgozott. “Addig kellene az oroszokkal megtalálni a közös jövőképet, amíg rá nem unnak az EU-s hivatalnokok primitívségére, akiknek egyébként az európai polgárok javát kellene szolgálniuk, és nem mondjuk az USA érdekeit, mint azt most teszik” – mondta idén februárban, az EU–Oroszország csúcstalálkozóról készült jelentés tárgyalásakor.
 
A politikus oroszbarát akciói után az Ukrajna egységéért küzdő Egységes Centrum nevű ukrán párt Beregszászon lepecsételte Kovács ott működő irodáját, és a magyar külügyminisztériumhoz fordult, hogy vizsgálja meg, törvényesen működik-e a városban az EP-képviselő képviselete.

A Magyar Nemzet május elején arról írt titkosszolgálati forrásokra hivatkozva, hogy megélénkült az orosz hírszerzés félig nyílt és titkos információszerző tevékenysége hazánkban az ukrajnai válság nyomán. Magyarország euroatlanti szövetségesei korábban rendszeresen tettek említést diplomáciai szinten arra, hogy az oroszok a szélsőségeseken keresztül próbálják befolyásukat növelni a térségben. Az amerikai külügyi folyóirat, a Foreign Affairs azt írta, információi szerint az európai szélsőjobbot Oroszországból pénzelik.