szerző:
Neuberger Eszter

Van egy középiskola Budapesten, ahol könnyű megtanulni, mi az a kulturális sokszínűség. A Than Károly Ökoiskola 2008 óta fogadja a Magyarországra érkező menekült vagy migráns hátterű diákokat. Minden osztályba jár legalább egy szír, afgán, szomáliai vagy kínai tanuló, a harmadik emeleten pedig van egy külön iszlám imaszoba. Az osztály hatvan-hetven százaléka január elsején született. A (H)idegen – Menekültek Magyarországon-sorozatunk következő részéből kiderül az is, hogy miért.

„A miénk nem egy átlagos iskola” – fogadott minket a tanévkezdés előtt pár nappal Hublik Ildikó, az ország kulturálisan talán legszínesebb közoktatási intézményének igazgatóhelyettese. A Than Károly Ökoiskola 2008 óta vállalja a Magyarországra érkező menekültek oktatását. Kezdetben mindössze tíz ilyen diák tanult náluk, mára már két osztály indul tanévenként harmadik országbeli menekült vagy migráns hátterű diákokkal.

Az ő képzésükért is felelős tanárnő a hvg.hu-nak elmondta: a Than Károly Ökoiskolába főként a kísérő nélküli kiskorú (18 év alatti) menekültek kerülnek, akik a fóti Károlyi István Gyermekközpont Kísérő Nélküli Kiskorúak és Migráns Fiatalok Otthonának lakói. De vannak a beiratkozottak között a bicskei menekülttáborban vagy közösségi szálláson a szüleikkel élő kiskorúak is. A legtöbben Afganisztánból vagy a kelet-afrikai Szomáliából érkeztek, de az elmúlt évben látványosan megugrott a Thanban tanuló szír diákok száma is. E mellett pár éve a Magyarországra bevándorolt, tehát nem menekült státuszú kínai családok magyarul még nem beszélő gyermekeit is fogadják.

Legalább annyira szociális munkás, mint pedagógus

„Ezek a gyerekek egyáltalán nem beszélnek magyarul, így az első évben semmiképp nem kezdhetnek a magyar többségű osztályokban, noha az integráció szempontjából ez volna a legkívánatosabb” – magyarázta Hublik Ildikó, miért indítanak egyéves „előintegrációs” képzéssel, ahol a diákok először magyarul tanulnak, illetve közismereti tárgyakból felzárkóztató órákat vesznek. Ezeket az osztályokat két osztályfőnök vezeti, akik „legalább annyira működnek szociális munkásként, mint pedagógusként”, hiszen a diákjaiknak sokkal komplexebb segítséget kell nyújtaniuk, mint a tárgyas ragozás megtanítása.

Hétköznapi kulturális ismereteket szereznek, például, hogy milyen alkalmakkor mit illik viselniük, és elsajátítanak különböző praktikákat, adott esetben azt, hogy miképp töltsenek ki egy csekket. Az előkészítő év végén a diákoknak nyelvi belépővizsgát kell tenni, hogy aztán a gyámjuk, az iskola és a tanuló közös döntése alapján szakközépiskolai, szakiskolai vagy gimnáziumi, magyar többségű osztályokban tanulhassanak tovább.

Hublik Ildikó foglalkozik az iskola menekült és migráns diákjaival
©

"A menekültekkel nagyon türelmesnek, elfogadónak és toleránsnak kell lennie a pedagógusnak. Fontos, hogy tudjon lassan és érthetően beszélni. és legyen elég figyelmes, hogy megértse, amit a gyerek akar mondani" – sorolja Hublik Ildikó. "Mindegyikünknek egy kicsit pszichológusnak is kell lennie" – teszi hozzá, ugyanis a hozzájuk járó menekült gyerekek egy része poszttraumás állapotban van,"hajlamos sündisznóként bezárkózni", a társaival nehezen teremt kapcsolatot. Ezek a tanulók egyébként a fóti gyermekotthon és a Than gyermekpszichológusától is kapnak segítséget, és majdnem mindegyik diákkal rendszeresen foglalkozik szociális munkás.

Az iskola képzési portfóliójában a nappali tagozatos oktatás mellett van általános iskolai bizonyítványt adó, egyéves levelező tagozat is, amelyben főként olyan menekült felnőttek vesznek részt, akik ugyan már elvégeztek valamilyen iskolát a származási országukban, de azt nem tudják papírokkal bizonyítani – a legtöbben ugyanis nemhogy bizonyítványt, de még bármilyen személyi okmányt sem hoznak magukkal.

Akinek számít, hogy hányas volt kémiából nyolcadikban

Egy ilyen képzésen vett részt Abdul Raqib Sohillah, egy 33 éves afganisztáni családanya, akivel a migránsokat segítő Menedék Egyesület budapesti irodájában találkozhattunk. Sohillah 2004 szeptemberében érkezett Magyarországra férjéhez, aki budapesti mérnöki tanulmányai végeztével az afganisztáni helyzet miatt nem tudott volna biztonságban hazatérni, így a menekültstátusz megszerzése után várandós feleségével Budapesten telepedtek le.

Sohillah (vagy ahogy ismerősei szólítják Su) a 2013/2014-es tanévre iratkozott be a Than Károly Ökoiskola levelező képzésére, szombatjait az iskolapadban töltötte, az általános iskolát kitűnő eredménnyel zárta. „Afganisztánban is jártam általánosba, van is róla bizonyítványom, de nem várom el a munkaadóktól, hogy a furcsa betűkkel írt papírjaimat befogadják” – mondja nevetve Sohillah, aki 9 évnyi háztartásbeli lét után, már szinte tökéletes magyar nyelvtudással iratkozott be a Thanba. A szorgalmával is kitűnt az osztályban, és az osztályfőnöknek is segítségére volt, ha egyik osztálytársának kellett egy bonyolultabb tananyagrészt elmagyarázni. "Nagyon megkedveltük egymást az osztályfőnökömmel, azóta is jó barátságban vagyunk" – mondta Sohillah.

Iszlám imaszoba a Than Károly Ökoiskolában
©

Afganisztánban nem tanulhatott tovább. Rosszkor volt rossz helyen: a radikális iszlám nacionalista tálibok térnyerésekor a lányoknak megtiltották, hogy iskolába járjanak – épp, amikor a kamasz Sohillah elkezdte volna a középiskolát. Tizenhárom év kellett ahhoz is, hogy Afganisztánban maradt testvérei befejezhessék tanulmányaikat: egyik húga például munkája mellett most végez a jogi egyetemen. A fiatal családanya közben férjhez ment, Magyarországra jött és férjével két kisfiút nevel, akik most kezdik második és harmadik tanévüket egy zuglói általános iskolában.

(H)idegen - Menekültek Magyarországon

"A gyerekeim látták a véres emberdarabokat"

"Ilyen gyerekekről van szó, mint ők"

"Az sem elég, hogy van munkám és eltartom magam"

"A menekültbatyut már a kukába dobtam"

Sohillah a Menedék Egyesület szociális munkásaitól hallott a Than Károly Ökoiskola levelező képzéséről, ahová rögtön fel is vették, noha Hublik Ildikó igazgatóhelyettes szerint szinte mindig várólista alakul ki a maximum 33 fős osztályra. Sohillah komolyan vette a tanulást, az osztályfőnöke mellett a Menedék Egyesület két önkéntes tanára is hetente korrepetálta. „Nekem nincs más esélyem, csak a színötös általános iskolai eredményemmel tudom bizonyítani, hogy képes vagyok keményen dolgozni” – magyarázta Sohillah, miért büszke még a kémiából kapott ötösre is.

Sohillah szerint első magyarországi munkahelyéhez is szorgalma segítette hozzá: szeptember második hetében kezd dajkaként a zuglói Napsugár óvodában, ahová fiai is jártak korábban. Az óvodavezető és az intézmény dolgozói már jól ismerik őt, a szülői munkaközösségnek ugyanis mindvégig aktív tagja volt. Annak ellenére alkalmazzák, hogy egyelőre nincs ilyen képzettsége. A munka mellett az asszony újra iskolába jár majd, egy hét hónapos óvodai dajkaképzésen vesz részt szeptember 6-tól, amelynek költségeit egy sikeres pályázat keretében átvállalta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). A képzés idejére havi 40 ezer forinttal és budapesti tömegközlekedési bérlettel is támogatják.

Nem mindenkié sikertörténet

A diákok integrációját az osztályközösségekbe több tényező megnehezíti a Than Károly Ökoiskolában. Az elsődleges probléma, hogy a menekült tanulók között akadnak olyanok is, akik nem szeretnének az országban maradni, iskolába pedig lényegében azért járnak, hogy szállást és ellátást kapjanak. „Ezek a diákok rendszerint rövid idő után elmaradoznak az iskolából – a fokozódó hiányzások már intő jelek lehetnek az osztályfőnök számára, hogy a tanuló a továbbállásra készül. „Ilyenkor rögtön kapcsolatba lépünk a fóti gyermekotthon gondozóival, és megpróbáljuk visszacsábítani a diákot, de ennél többet sajnos nem tehetünk” – mondja Hublik Ildikó.

Az iskolában már többször előfordult, hogy egy tanuló egyre kevesebbszer jelent meg a tanórákon, egy nap pedig végleg eltűnt nem csak a Thanból, de a fóti gyermekotthonból is. A kísérő nélkül érkező kiskorú menekültek nagy része ugyanis előbb-utóbb valahogy nyugatabbra távozik, hogy ott szüleivel vagy rokonaival találkozzon újra.

Nem csak a diákok eltűnése nehezíti a jól működő osztályközösség kialakulását, hanem az a speciális helyzet is, hogy gyakran a tanév kellős közepén is érkezhetnek új tanulók egy osztályba – hiszen a frissen a gyermekotthonba vagy valamelyik hazai menekültállomásra kerülő gyerekeket is mielőbb be kell iskolázni.

Tanévkezdésre készen
©

„Azokat a fiúkat, akik egyedül végigjárták a fél világot, egy polgárháború kellős közepéből jöttek, és még ki tudja, miken mentek keresztül, a közösségük férfiként kezelte őket, és úgy is viselkednek” – magyarázza Hublik. „A mi feladatunk az, hogy partnerként kezeljük őket is. Célokat adjunk nekik, és próbáljuk vonzóvá tenni számukra az iskolát” – mondja, majd egy régi afgán diákja jut eszébe, aki úgy került a Thanba, hogy előtte még soha nem járt iskolába. „Alig tanult valamit, de imádta az osztályát, és imádott itt lenni” – idézte fel a tanárnő.

„A menekült diákjaink 60-70 százaléka január 1-jén született”

A Than Károly Ökoiskola harmadik országbeli, kísérő nélküli kiskorúként érkezett menekült diákjai naponta menetrendszerinti buszjárattal ingáznak Fótról, ahol a Károlyi István Gyermekközpontban szociális munkások és nevelőtanárok felügyelete alatt élnek – jogilag a Gyermekvédelmi Szakszolgálat kijelölt gyámja, általában az otthon egyik munkatársa felelős értük. A Magyarországra érkező menekülteknek a határon átlépve, a hatósági őrizetbe vételükkor nyilatkozniuk kell életkorukról, ha nincsenek személyi okmányaik vagy egyéb irataik, amiből az kiderülhetne.

Menekültügyi szakértők szerint Magyarországon még nem alkalmaznak olyan kifinomult kormeghatározási vizsgálatokat, amelyekből akár csak 1-2 év pontossággal is megadható az illető életkora. Az orvosok sokszor ránézésre állapítják meg a korukat. Így fordulhat elő egyszerre két végletes eset: az, hogy egy kiskorú, aki elvileg semmilyen körülmények között nem kerülhetne rács mögé, menekültügyi őrizetbe kerül, vagy hogy egy huszonéves, aki kísérő nélküli kiskorú státuszt kap, a fóti gyermekotthonban él és kötelezően középiskolai osztályba jár. A kiskorú státuszt egyébként szívesen forszírozzák a fiatal menekültek, mert feltételezésük szerint ezzel nagyobb védelem, és jobb ellátás is jár.

A kormeghatározás körüli bizonytalanságokkal magyarázható az az abszurd helyzet is, hogy a magyar nyilvántartásban elsikkad a születésnap is. Hublik Ildikó az osztálynaplók alapján csak megerősítette azt, amit cikksorozatunk korábbi szereplőitől már többször hallottunk: a Magyarországon élő menekültek tömegével „ünneplik” a születésnapjukat január elsején. Ez a nap kerül be hiteles adat híján ugyanis születésük napjaként a nyilvántartásba.

A Than mindig is egy befogadó szemléletű iskola volt.
©

„A Than mindig is egy befogadó szemléletű iskola volt” – mondta Ildikó, így amikor a Református Misszió Központ megkereste az iskola akkori igazgatóját, hogy szükség volna egy menekülteket befogadó intézményre, a tantestület hamar úgy döntött, hogy belevágnak a projektbe. "Nagyon tartottunk tőle, hogy a magyar gyerekek hogyan viszonyulnak majd menekült társaikhoz – főként, mert korábban voltak bevallottan szélsőséges nézeteket valló magyar tanulóink –, de összességében nincsenek rossz tapasztalataink. Nem volt olyan eset, amikor az eltérő bőrszín vagy származás miatt bántották volna a diákokat az iskolatársaik" – tette hozzá.

Hublik Ildikó is osztja azt az elvet, hogy a megismerés csökkenti az előítéletességet. A Than Károly Ökoiskolában már az első "előintegrációs" évben szerveznek magyar gyerekekkel közös kirándulásokat, tábort, vagy épp nemzetek konyháját bemutató multikulti fesztivált a Kamaraerdőben. 2008 óta két TÁMOP-pályázaton is nyertek pénzt menekültintegrációs programjaikra, és rendszeres pályázók az Európai Integrációs Alap és a Menekültügyi Alap forrásaira is, legtöbbször valamilyen menekülteket és migránsokat segítő szervezettel vagy intézménnyel – Református Misszió Központ, a BÁH vagy a Fóti Károlyi István Gyermekközpont – együttműködve.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!