Félmilliárd forintot költöttek arra a kommunikációs kampányra, aminek a botrányt kavaró menzareformot kellett népszerűsítenie. Csak a Debreceni Egyetem majd 400 milliót kapott, ebből készült többek közt olyan reklámfilm, amiben azt tanácsolják a gyerekeknek: legyenek türelmesek magukkal, mert pár nap alatt megszokják a sótlan menzakaját. A közétkeztetésben részt vevők jelentős része nem is hallott a kampányról.

Közel félmilliárd – egészen pontosan 490 578 495 – forint uniós forrás állt rendelkezésre arra, hogy a múlt évben indult közétkeztetési reformot megismertessék a lakossággal: informálják a területen dolgozókat, és segítsék az átállásban a menzán étkező gyerekeket, valamint a szülőket és a tanárokat. Az összeg fő kedvezményezettje a Debreceni Egyetem volt, konzorciumi partnerei pedig a menzareformot bonyolító Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik háttérintézménye, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, valamint a szintén állami Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).

Miután a menzareformot a kezdetektől fogva külön cikksorozatban követtük figyelemmel, feltűnt, hogy minden forrásunk krónikus információhiányra panaszkodott. Bár a céllal – egészséges életmódra nevelés, a gyerekkori elhízás leküzdése – mindenki egyetért, az érintetteket nem sikerült felsorakoztatni a reform mellett. Valóságos engedetlenségi mozgalom indult a menzareform centrális kérdésévé vált só visszapótlására, aminek következtében decemberben már azon törték a fejüket a minisztériumban, hogy mit lehetne tenni a kedélyek lenyugtatására.
©

Egy ilyen átfogó változtatásnál rengeteg múlik a kommunikáción, ezért megpróbáltunk utánajárni, mire költötték el az erre szánt közel 500 millió forintot. Közérdekű adatkérésünkre a Debreceni Egyetem két fordulóban válaszolt: azért duplán, mert első válaszukat erősen hiányosnak találtuk, és további kiegészítések sem részletezték a főösszegeken túli kiadásokat.

3 hónapos kampány 490 millióért

A Debreceni Egyetem összesen közel 400 millió – pontosan 398 390 700 – forintot költött el, konzorciumvezetőként azt írták, a további 90 milliót a partnereiknél keressük. Bár az egyetem június végén tartott egy sajtótájékoztatót, de a tényleges kommunikációs munka saját eseménynaptáruk szerint is csak a reform szeptember elsejei bevezetése után, 10-én indult egy konferenciával, míg a zárórendezvényt november 30-án tartották – vagyis a társadalom félmilliárdba kerülő informálása alig 3 hónap alatt megvalósult. A hvg.hu kérésére a következő adatokat adták ki az országos kampány bekerüléséről:

  • a „projekt-előkészítés” 3,7 millióba került, az egyetem munkatársai végezték, tartalmazott egy megvalósíthatósági tanulmányt, a projektirányítási kézikönyv és pályázati dokumentáció elkészítésének személyi költségét,
  • 10,5 millió forintot fordítottak „projektmenedzsmentre”, amelynek tagjai az egyetemi közalkalmazottak közül kerültek ki: a projektvezető, a projektmenedzser és a pénzügyi vezető heti 20 órában, míg két további asszisztens heti 15 órában csak ezzel foglalkozott,
  • a projekt „szakmai megvalósítása” 118 millió forintba került – ez volt az egyik tétel, amelynél tudni szerettük volna, a megfoghatatlan megnevezés mégis mit foglal magába. Az egyetem pontosításában egy kb. ugyanekkora összeg – 117 231 612 forint – már úgy szerepelt, mint „személyi jellegű ráfordítás”, méghozzá az előbbi projektmenedzsmenten felül. A 117 millió elköltését egy mondatban indokolták: "a Debreceni Egyetem részéről 71 fő vett részt a projektben 323 hónap összes munkaidő-ráfordítással”. Vagyis fejenként átlagosan 4,5 hónapot fordítottak a fő eseményeit tekintve szeptembertől november végéig tartó, 3 hónapos projektre.
  • „szolgáltatások igénybevétele, külső szakértői megbízásokra" 251 milliót fordítottak. A kiegészítésük szerint ez tartalmazza a 6 korosztály-specifikus és szakmai oktatófilm, 2 társadalmi célú reklámfilm költségét, ebből indítottak szakácsakadémiát az egyetemen, rendezvényeket szerveztek, és a honlapot is ebből készítettek. Ide sorolták a hirdetési költségeket, valamint a közétkeztetési rendelet hatását és „társadalmi elfogadottságát” összegző elemzést.
  • végül további 15 milliós „egyéb" kiadást jelentett az egyetem szerint "a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség (kötelező nyilvánosság biztosítása, közbeszerzés, könyvvizsgálat, anyagköltségek stb)”.

Nem hallottak róla

Mivel több mint fél éve rendszeresen kapcsolatban vagyunk a közétkeztetés legkülönfélébb területein dolgozókkal, utánakérdeztünk, hogy mit tudnak mondani a Debreceni Egyetem kampányáról. Jelentős részük egyáltalán nem is hallott róla. Az egyetem által elkészített anyagokat, így például az újfajta ételeket felvonultató szakácskönyvet mi küldözgettük az amúgy ezzel foglalkozó élelmezésvezetőknek. És mindössze egyetlen szakembert találtunk, aki részt vett az egyik tájékoztató eseményen. Persze nem kizárható, hogy valamiért pont olyanokat kérdeztünk, akik nem kellően tájékozottak szakmájukban, és soha nem találkoztak sem a tévében, vagy az interneten a kampányanyagokkal.

Roadshow
©

A rendezvények egyik típusa a tematikus workshop volt a „szakmai és lakossági célközönség” számára, ezen kívül tartottak még két konferenciát. Egy fővárosi közétkeztetési cég vezetője, aki részt vett a konferenciák egyikén a budapesti Gellért Szállóban, röviden úgy jellemezte: "igazi pr-marketing rendezvény volt, szakmailag egyáltalán nem volt mérvadó. Szeptember végén tartották, még csak bő három héttel voltunk a reform hatályba lépése után, ehhez képest Beneda Attila, az Emmi helyettes államtitkára arról beszélt előadásában, mennyire pozitív a fogadtatása a rendeletnek” – mondta névtelenséget kérve.

Reformszakácskönyv-reakciók

"Hajdinás rakott karfiol, halragu currys kuszkusszal, sok-sok gombaétel – na ezek pont azok, amit nem hajlandóak megenni a gyerekek”, mondta az egyik, közétkeztetéssel foglalkozó forrásunk. Egy kollégája a meggylevest emelte ki citromfüves habgaluskával: szerinte nincs olyan, aki el tud készíteni 10 ezer adagban habgaluskát, ahogy ugyanebből az okból a töltött karalábé is képtelenség. „Vagy ott van az eper, amit menzán direkt azért nem szoktunk adni, mert földön termő gyümölcsként a legszennyezettebb, nehéz megtisztítani” – mondta az egész régiót ellátó közétkeztetési vezető, aki azt sem érti, miért csak 7 napra készült mintaétrend. Szerinte egyébként a menzareform tájékoztató honlapja jó ötlet, csak szerinte folyamatosan új tartalmakkal kellene bővíteni, másrészt pedig elég nehéz rajta az eligazodás.

A közel félmilliárdos kampány során egy roadshow is volt: a „mozgó prezentációs busz” felkeresett óvodákat és iskolákat, hogy „korosztály-specifikus interaktív feladatokkal” népszerűsítse a gyerekek körében az egészséges menzákat. Az egyetem leírása alapján 42 helyre jutottak el, a honlapon látható galériában találtunk képeket egy répának öltözött férfiról, amint gyerekekkel találkozik, illetve a "prezentációs buszról”, ami egy belülről plakátokkal kidíszített zárt rakterű kisbusznak tűnt. „Közel 5000 közétkeztető hely van Magyarországon, és 10 ezernél is több olyan oktatási intézmény, ahol erre szükség lenne” – jegyezte meg egy egy iskolai közétkeztetéssel foglalkozó forrásunk a nagyságrendről.

"Hogy iszik meg egy bölcsődés 4 liter tejet?"

A szakmai-lakossági tájékoztató kampány részeként kifejlesztettek egy egészséges étrend kialakítását segítő mobilapplikációt is, amit azonban nem sikerült megtalálnunk. Amikor rákérdeztünk a Debreceni Egyetemnél, kiderült, hogy „az applikáció nem publikus”, majd csak a „projekt megvalósítási szakaszának lezárása után, a többi eredménnyel együtt tesszük nyilvánossá”. Mivel értelemszerűen pont a megvalósításhoz kellene az étrendtervező, értetlenkedésünkre adtak egy demobelépőt. De mint hozzátették, "a rövid megvalósítási idő" miatt az applikáció egyelőre kísérleti verzióban valósult meg, és csak a Debreceni Egyetem saját üzemeltetésű menzái szerepelnek benne. „Kipróbálása, tesztelése folyamatban van, a jövőben tervezzük a projektelem kibővítését országos szinten” – válaszolták.

Előadás gyerekeknek
©

Küldtek viszont egy linket, ahol összegyűjtve megtalálhatóak a „negatív/elrettentő hatású kisfilmek” és egyéb tájékoztató anyagok (lásd cikkünk végén a linkgyűjteményt): egyebek mellett az óvodásoknak szánt A kis nyuszi nagy kalandja filmecske, és a szakmának szánt 42 perces összeállítás is. Utóbbiban kívülállóként is azonnal kiszúrtunk több furcsaságot, így amikor a narrátorként alkalmazott Jóban rosszban-sorozat-színész drámai intonációval felteszi a kérdést: „de hogy iszik meg egy bölcsődés 4 liter tejet?”. Szerencsére jön Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem intézetvezetője, aki már csak 4 deci tejről beszél – ami helyettesíthető olyan túrót tartalmazó ételekkel, mint a "túrós csusza vagy a túrós batyu”, bár ezek nem tűnnek túl reformmenza-kompatibilisnek.

Az általános iskolás korcsoport Hogyan lehetsz szuperhős? címet viselő kisfilmje is szemléletformáló. A kislány rácsap öccse kezére, amikor az meg akarja sózni a salátát (!), majd azt a magyarázatot kapjuk, hogy „a zöldségek önmagukban nagyon egészségessé tesznek, de ha megsózod őket, ők is ellened fordulhatnak”.

Az ízetlen ételek miatti népharag végképp érthetetlen, ha abból indulunk ki, hogy az iskolásoknak szánt anyagban elhangzik: elsőre talán furának fog tűnni, hogy nem olyan sós vagy cukros az étel, de „pár nap, és megszokjátok az új ízeket, legyetek türelmesek magatokkal". Érdemes lenne a reformot jegyző Rétvári Bencének, a minisztérium államtitkárának is megmutatni a tájékoztató filmet, különben nem nyilatkozna arról, hogy hosszú idő kell az új ízek elfogadásához.

Miből tájékozódhatunk menzaügyben?

Hivatalos kampányhonlap

A rendelet magyarázata című kisfilm (Kb. 14:00-nál zavarodnak bele a mértékegységekbe.)

Reklámfilmek

Szakácskönyv és a többi tájékoztató anyagok

Fotók (egyebek mellett a répának öltözött férfiról és a „prezentációs buszról”)

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!