Pálmai Erika
Pálmai Erika

A bírók változást akarnak – ez derült ki az új Országos Bírói Tanács tagjainak megválasztásakor. Handó Tünde legnagyobb kritikusai is bekerültek az őt ellenőrző testületbe.

„Forradalom, lázadás, taktikai KO Handónak” – így értékelték a HVG forrásai az új Országos Bírói Tanács tagjainak (OBT) megválasztását. Az biztos, hogy alaposan feladták a bírók a leckét Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke számára: a hétfői, estébe nyúló választás nyomán és az előjelek alapján igencsak kritikus hangvételű OBT fogja felügyelni az OBH-elnök egyre erősebben vitatott tevékenységét.

A HVG információja szerint az új OBT tagja lett Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, aki Handó korábbi munkatársából lett egyik legnagyobb kritikusa. Ő volt az is, aki a közelmúltban azért fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), mert úgy véli, vissza lehet élni a fegyelmi elrendelésével, és így Handó befolyásolni tudja az őt ellenőrizni hivatott OBT összetételét. Hilbert ezt saját bőrén érezhette: az OBH elnöke éppen az OBT választás hajrájában kezdeményezett ellene fegyelmit, amelynek megindulása eleve kizárta volna, hogy a BKT elnöke elinduljon. Ám - bár Hilbert beadványát az Ab formai kora hivatkozva elutasította - a szolgálati bíróság nemet mondott a fegyelmire, mondván, nem lehet Hilberttel szemben fegyelmi vétséget megállapítani.

Ugyancsak az új OBT tagja lett Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) bírája, aki pedig azért perelte Handót, mert a „joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” a bírói álláspályázatok elbírásakor. A történet további pikantériája, hogy a PKKB-n nagy horderejű ügyeket tárgyaló Vasvárit a nyáron még kitüntette Handó a címzetes törvényszéki bírói címmel. Munkájának szakmai elismerése sem volt azonban elég ahhoz, hogy – két olyan pályázat után, amelyeken az első helyen végzett – ő legyen a befutó a Fővárosi Ítélőtábla egyik bírói posztjára. Kollégái viszont vastaps közepette választották OBT-jelöltnek.

Handó Tünde és Hilbert Edit
©

Úgy tudjuk, az OBT-választás előtt a hallgatóság értékelése szerint „gyújtó hangvételű” beszédet mondott Darák Péter, a Kúria elnöke is, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy határozott és saját véleménnyel rendelkező jelölteket válasszanak, s egyúttal emlékeztetett az OBT meglévő jogosítványaira is.

Nagy volt a tétje annak, hogy kik lesznek az új OBT tagjai, ha ugyanis használnák a meglévő jogosítványaikat, ők lehetnének Handó Tünde OBH-elnök valódi főnökei. A bíróságok központi igazgatási felügyeletét ellátó OBT 2012. március 15-én alakult, s mandátuma hat évre szól. A 15 fős testület tagja lett a törvény előírása nyomán a Kúria elnöke, míg további 14 tagját a bírák küldöttértekezlete választotta meg titkos szavazással. A tagok között 1 ítélőtáblán dolgozó, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bírónak kell lennie. OBT-taggá pedig elvben bármely bíró válhat, akinek van legalább 5 éves gyakorlata. Nem választható viszont olyasvalaki, akivel szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás, esetleg alkalmatlansági eljárás folyik, vagy aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

Az új OBT tagja lett Hilbert és Vasvári mellett Fatalin Judit a Fővárosi Ítélőtábla bírája, Vadász Viktor, a Fővárosi Törvényszék megbízott kollégiumvezetője, a Magyar Igazságügyi Akadémia korábbi elnöke, Szabó Sándor, a Szombathelyi Törvényszék csoportvezető bírája, Rochlitz Zoltán, a Szolnoki Törvényszék bírája, Rendeki Ágnes, a Pécsi Törvényszék elnöke, Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája, Léhmann Zoltán, a Váci Járásbíróság elnökhelyettese, Seres Lívia, a Nyírbátori Járásbíróság elnöke, Gaider Bálint, a Zalaegerszegi Járásbíróság bírája, Hornyák Zsolt debreceni járásbíró, Őzéné Hajdú Mária, a szentesi Járásbíróság elnöke és Demjén Péter, az Észak-Magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium vezetője. „Ez végre egy ’tökös’ OBT” – fogalmazott egy forrásunk, de az ennél kevésbé felszabadultak szerint is izgalmas idők következnek, s olyan OBT alakult, amely végre el tudja látni a feladatát.

Nem lett OBT tag viszont Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke – ő a választás napján lépett vissza - és Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnöke, a korábbi igazságügyi államtitkár testvére sem. Jelölt volt Bagdi Árpád, a Békés Megyei Törvényszék elnöke is, aki úgy lehetett az ország legfiatalabb bírósági elnöke 34 évesen, hogy elnökké választásakor alig több mint hároméves ítélkezői gyakorlata volt. Ráadásul ott lett vezető, ahol addig csak kirendeléssel dolgozott. De ő sem lett OBT-tag.

Az elmúlt hónapokban dúló belső harcok is mutatták, hogy a választás tétje óriási volt. A 2011-ben kialakított új igazságügyi rendszert élesen támadta az Európa Tanács konzultációs testülete, a Velencei Bizottság is, egyebek közt az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének csaknem korlátlan hatalma miatt. Nemzetközi nyomásra megnyirbálták Handó hatáskörét és szélesítették az OBT ellenőrzési jogosítványait. A tanácsnak azóta egyetértési joga van például a bírói vezetők kinevezésénél és az álláspályázatoknál.

©

„Az OBT munkája során nem csupán véleményt nyilvánít, de több területen önálló döntési jogköröket is kap. Nem csak engem fognak ellenőrizni, igen nagy önállóságukkal az egész bírói testületet is. Természetesen az önállóság felelősséggel párosul: az OBT munkája a nyilvánosság számára is átlátható, érthető lesz” – fogalmazott Handó az első OBT megalakuláskor. Az akkori igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert is arról beszélt, hogy „az új rendszerben az OBH elnöke feladatát csak jelentős kontroll mellett gyakorolhatja. Ez a kontroll pedig nem lesz más, mint az OBT.”

Ebből azonban eddig nem sok lett, az élet inkább mintha a jogvédők aggodalmait igazolta volna, és a bírósági szervezeten belül mind többször vetődött fel a kérdés: igazából nem Handó ellenőrzi az OBT-t is? Majd a korábban nem túl sok vizet zavaró testület tavaly tavasszal mintha elkezdett volna a sarkára állni. Akkor már voltak olyan parázs viták is, amelyeknek a vége az lett, hogy például az OBH helyzetelemző anyagát kétszer egymás után is visszadobta a bírói tanács. Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt. A vita azon pattant ki, hogy milyen elvek alapján, hova kerültek bírói álláshelyek Magyarországon. Az egyik legfőbb kritikus Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék korábbi elnöke volt, aki szerint nem átlátható az OBH elnökének eljárása, miközben a bírói álláshelyek átcsoportosítása, elvonása, megszüntetése az egyik legfontosabb jogköre Handónak. A kritikának azóta meglett az eredménye is. Az egyenletes ügyteher elosztásáról szóló vita vége azt lett, hogy Handó letiltotta az összes Fővárosi és Budapest Környéki Törvényszéki bíró kúriai kirendelését. A lépést – amelyet az érintettek kollektív büntetésként éltek meg – Darák Péter kúriai elnök is kifogásolta. Fazekast pedig - aki Handó bizalmasából lett az egyik legfőbb kritikusa – azóta kigolyózták az elnöki állásból. Bár ő volt az egyetlen pályázó a Fővárosi Törvényszék elnöki állására, a pályázatot eredménytelennek nyilvánította Handó, aki elmondása szerint korszakváltást szeretne. Fazekas pedig, aki 1992 óta volt bírósági vezető, egyszerű beosztott bíróként folytathatja.