szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Látszólag a tüntetésektől pihenni sem tudó szomszédokat védené a kormány legújabb terve, valójában pontosan sejthető, hogy a politikusok magukat próbálják megvédeni a demonstrálóktól.

Nem kell többé egy miniszterfeleség slagjától tartaniuk a tüntetőknek, ahogy történt az tavaly augusztusban Trócsányi László igazságügyi miniszter házánál tiltakozni próbáló devizahitelesekkel, a jövőben ugyanis feltehetően nem is demonstrálhatnak majd hasonló helye(ke)n. Mármint, ha igaznak vesszük a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök esti, Echo TV-ben elhangzott kijelentését, miszerint „be kell fejezni a magánlakások előtti tüntetések időszakát”.  

Gulyás Gergely már pár órával korábban, élete első kormányinfóján is beszélt arról, hogy az egyébként is küszöbön álló alaptörvény-módosításba a kormány javaslatára bekerülne az otthon, illetve a magánlakás védelme is, mert bár a gyülekezési jog – mint fogalmazott – alkotmányos alapjog, ami mindenkit megillet, 

„egy szomszéd vagy egy hozzátartozó nem kell, hogy jogkorlátozást elviseljen csak azért, mert olyan szerencsés vagy szerencsétlen, hogy egy közszereplő szomszédja vagy hozzátartozójaként él”.

A megvalósítás részleteit tudakoló kérdést Gulyás Gergely azzal zárta le, hogy „majd a jogalkalmazók eldöntik”.

©

A szigorítás tervét péntek reggel a miniszterelnök is megerősítette a tőle megszokott közvetlen fogalmazással, miszerint

"egy rendes országban a véleménynyilvánításnak megvan a helye, de nem tartozik hozzá a szabadsághoz, hogy az otthonában zargassanak egy politikust, vagy bárki mást”.

Az otthon védelme tehát „generális elvként” alkotmányos alapjog lesz – erősítette meg Orbán Viktor, hozzátéve: vele is előfordult már, hogy a házánál tüntettek, de a módosítás nemcsak politikusokat érint majd szerinte.

Lex Orbán-Németh-Kövér-Trócsányi

Orbán Viktor Cinege utcai háza előtt nemcsak, hogy volt már tüntetés, de úgy tudjuk, a tervezett szigorítás apropója is ez. Pontosabban az a még 2016 nyarán született alkotmánybírósági döntés, amellyel a testület elutasította azoknak a devizahiteleseknek a keresetét, akik rendőrségi tiltás (és az azt jóváhagyó bírósági határozat) miatt nem tarthatták meg a Kúria, valamint Orbán Viktor és Csányi Sándor OTP-vezér otthona elé tervezett tüntetésüket.

©

A rendőrség a miniszterelnök házánál azzal a most is elővett fordulattal érvelt, hogy a kertvárosi gyülekezés sértené a családi és magánélethez fűződő jogot, hiszen „a gyülekezők beláthatnak a kertekbe, a lakóknak nem áll módjukban kitérni a rendezvényen elhangzó közlések elől”, de a devizahitelesek fellebbezését tárgyaló Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is hasonlóképpen a szomszédokkal és a magánszféra védelmével érvelt.  

Nem jártak jobban a devizahitelesek az Alkotmánybírósággal sem, amely az említett döntésében nemcsak elutasította a tüntetők beadványát, hanem egyúttal az Országgyűlést is kötelezte arra, hogy írjon pontos szabályokat a magánszférához való alapjog és a gyülekezési jog ütközésére, érvelése szerint abban ugyanis mulasztásos alkotmánysértés áll fenn. 

E mulasztásos alkotmánysértést orvosolná tehát a tervezett alaptörvény-módosítás, bár nehéz azért elvonatkoztatni a „sérelmektől”, amelyeket saját olvasatában az előterjesztő igazságügyi miniszter felesége szenvedett el az „otthonában rárontó” devizahitelesektől, akik azóta nem mellesleg már a Fidesz befolyásos, nem épp demonstrálóbarát vezetői, köztük Kövér László vagy Németh Szilárd háza előtt is tüntettek próbálkoztak már. (A Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas 2005-ben egyébként Medgyessy Péter, 2012-ben (!) pedig Gyurcsány Ferenc háza előtt is tüntetett, de akkor még nem aggódtak sem a családtagok, sem a szomszédok nyugalmáért.)

Otthon, édes otthon

Az egyelőre nem részletezett tervek ugyanakkor számos kérdést felvetnek, például, hogy hogyan (hány méterben vagy milyen egyéb módon) határoznák meg azt a területet, ahol a magánlakás sérthetetlenségére hivatkozva nem lehet tüntetni. Gulyás Gergely például úgy fogalmazott, hogy

„az emberek a jövőben is bárhol tüntethetnek, kivéve, ahol az a magánlakás sérthetetlenségét megzavarná”,

ezzel viszont gyakorlatilag azt mondta ki, hogy Budapesten például csak a Hajógyári- vagy a Margitszigeten, esetleg a Népligetben lehet majd demonstrálni, hiszen e néhány nagy közparkot leszámítva nagyjából mindenhol vannak magánlakások, vagyis a tüntetések mindenhol sérthetik egyes „szomszédok” jogait.

A „hogyan” mellett kérdés az is, vajon kiket véd majd a szigorítás: meghatároznának-e esetleg egy bizonyos politikai/gazdasági vezetői kört, akikre (akiknek szomszédaira) vonatkozna az említett védelem. Ám ez majdnem lehetetlen, hiszen az alaptörvényből eredően a törvény előtt mindenki egyenlő, vagyis a magánélet sérthetetlensége szempontjából nem (sem) lehet megkülönböztetni például politikusokat egy magánszemélytől. 

©

Ott tartunk tehát, hogy egy szimbolikus módosítással feltehetően kiegészítik az alaptörvény magánélettel foglalkozó cikkét az otthon védelmére szóló passzussal, de hogy ezen túl például a gyülekezési törvény hogyan változna, az nem látszik, például a tekintetben sem, hogy mi lenne például a spontán tüntetésekkel (vagy akár flashmobokkal), amelyeket a hatályos jogszabályok szerint nem kell előre bejelenteni.

A módosítással kapcsolatos fenti kérdéseinket és dilemmáinkat elküldtük a Miniszterelnökségnek és az igazságügyi minisztériumnak is, de egyelőre nem kaptunk választ. Minisztériumi forrásokból úgy tudjuk, még nincs is kiérlelt tervezetszöveg. A két évvel ezelőtti Ab-határozat után a tárca szervezett ugyan egy konferenciát a gyülekezési jog esetleges változtatásairól, de konkrét előrelépés nem történt az ügyben.

Nem az elmélet, a gyakorlat számít

A hvg.hu által megkérdezett szakértők és (alkotmány)jogászok mindenesetre fogják a fejüket, egybehangzó véleményük szerint ugyanis a kormánytagok kijelentéseiből akkor is az egyik legfontosabb alapjog, a gyülekezési jog súlyos korlátozása olvasható ki, ha egy szimbolikus alaptörvény-módosításnál nem történik több.

©

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint például erre hivatkozva a rendőrség a jövőben ugyanúgy megtilthat majd egy tüntetést, mint ahogy ma (gyakran) a közlekedés aránytalan korlátozására vagy megzavarására hivatkozva teszi. Vagyis nincs is szükség egy – vélhetően majdan külföldről is hevesen támadott – gyülekezésitörvény-módosításra, ha a rendőrség a kormány szándékának megfelelően dönt az egyes tüntetések engedélyezésekor.

Ha pedig a rendőrségi (illetve a döntések elleni fellebbezéseket tárgyaló bíróságok) gyakorlatából az olvasható majd ki, hogy az egyes kormánypárti politikusok vagy gazdasági vezetők otthona előtti tüntetések, hogy-hogy nem, mindig sértenék az otthon védelmének jogát, akkor felvetődhet, hogy visszaélésszerűen alkalmazzák a jogszabályokat.

Szabó Máté egyébként már az említett, 2016-os Ab-döntéskor is mondvacsináltnak nevezte a család és a szomszédok magánszférájának védelmére való hivatkozást, ami szerinte nem különb azoknál, amikre korábban – akár még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején – tiltotta meg a rendőrség a kormányfő(k) háza előtti tüntetéseket.

„Miért érne többet egy XII. kerületi, Cinege utcai lakos magánszférához való joga mondjuk egy V. kerületi lakoséval szemben?”

– vetette fel a hvg.hu-nak akkor és most is Szabó Máté, aki a szándék mögött újból azt látja, hogy az csak látszólag a közhatalmat gyakorlók szomszédait, valójában a tüntetések céltábláit védené.

©

„Tüntetni óhatatlanul csak úgy lehet, hogy az zavar másokat”

– summázta a helyzetet a TASZ szakmai igazgatója, aki szerint mások jogainak sérelmére hivatkozva egyrészt ma is fel lehet oszlatni egy tüntetést, de magától értetődő megoldás lenne az is, ha a tüntetők és a rendőrség közti előzetes egyeztetéseken előre és úgy rögzítenék például a hangosítás feltételeit, hogy ne zavarjon másokat.

Jogállami nyelvre fordított autokrácia?

Egy a közigazgatásban dolgozó, ezért csak név nélkül nyilatkozni hajlandó alkotmányjogász szerint bár Európa számos országában – például Németországban – általában legitim jogcímnek tekintik egy szabadságjog korlátozásához, ha az sérti mások (másfajta) szabadságjogait, a hangsúly szerinte az arányosságon van, vagyis a sérülés-korlátozás mértéke nagyon nem mindegy.

Salát Orsolya, az ELTE TÁTK emberi jogi és politikatudományi tanszék oktatója a hvg.hu-nak (a konkrét kormányzati tervek ismerete nélkül) érthetetlennek nevezte az alaptörvény-módosítás szándékát is: a magánélet, beleértve az otthon védelmének tiszteletben tartása – mint mondta - ma is szerepel az alaptörvény szövegében, és azt ma is össze kell egyeztetni a gyülekezési joggal, például van az a fokú huzamos zajterhelés, amit akkor sem kell elviselni tüntetők részéről, ha a miniszterelnök vagy a parlament szomszédságában lakik valaki.

A gyülekezési törvény módosítását még tudnám értelmezni – beletenni például, hogy a gyülekezés a magánszféra sérelmére nem gyakorolható – de ez sem hangzik túl jól

– véli az ELTE oktatója, aki egyelőre nem látja túl koherensnek a szigorítás melletti kormányzati érvelést. Igaz, szerinte arra sincs nagy esély, hogy a későbbi – benyújtáskori – indoklás az lesz:

„Tragikomikus, mint mindig, amikor jogállami nyelvre próbálják lefordítani az újabb autoriter lépéseket.”

Salát Orsolya szerint ráadásul Gulyás Gergely és Orbán Viktor mintha nem is ugyanazt mondanák: míg a Miniszterelnökség vezetőjének kijelentése: „majd a jogalkalmazók eldöntik” – a rendőrség és a bíróság feltehetően az arányosságot is figyelembe vevő mérlegelésére utalt (feltételezve persze, hogy lesznek bíróságok - de Salát Orsolya szerint nem lesznek, mert várhatóan az új közigazgatási bíróságok fognak ebben dönteni), addig a „generális elvről” beszélő Orbán Viktor szavaiból egy előzetes biankó tilalom olvasható ki.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!