Mária Terézia az asztalra csapott, az oroszok segítettek, a Szent Jobb hazatért
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
A Fővárosi Önkormányzat működőképessége határához érkezett, ezért rendkívüli intézkedésekre van szükség – jelentette be Karácsony Gergely. A főpolgármester hétfői, rendkívüli sajtótájékoztatóján megismételte, amit már sokszor mondott, hogy az Orbán-kormányt okolja a helyzetért. Mint mondta, „öt éve kést kaptunk a hátunkba a magyar kormánytól, azóta folyamatosan születnek olyan kormányzati intézkedések, amelyek a főváros kivéreztetését célozzák, és a kést azóta jópárszor meg is forgattak”, de helyzetértékelése szerint most már
nagy a baj, a város működőképességének megőrzése érdekében rendkívüli intézkedésekre kényszerülnek, bár eddig mindent megtettek azért, hogy a kormány büntetőpolitikájának hatását ne érezzék közvetlenül a budapestiek.
Karácsony szerint a legfontosabb kormányzati döntés a szolidaritási hozzájárulásnak nevezett extraadó bevezetése volt. Ezt azért említette, mert a múlt héten mondta ki a Kúria, hogy a főváros 2025-ös költségvetése nem szabályos, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt szolidaritási hozzájárulásnak csak egy részét tüntették fel tervezett kiadásként, 89 milliárd helyett 39 milliárdot. A városvezetés azzal indokolja ezt, hogy az állam csak 39 milliárd forint támogatást ad Budapestnek, tehát összességében mintegy 50 milliárdos mínuszt jelentene a hozzájárulás megfizetése. Karácsony szerint
eljutottunk arra a pontra, hogy be kell avatkozni, hogy megvédjék a budapestiek pénzét.”
Ezért a bírósághoz azonnali jogvédelemmel fordul a főváros a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos peres ügyben, kérve azt, hogy az Államkincstár ne inkasszózzhasson összegeket a főváros számlájáról. Ha Karácsony szerint nem kapnak azonnali jogvédelmet, akkor már szerdán újabb 12 milliárd forintot emelnének le a főváros számlájáról, ami ha megtörténik, az év végéig nem tudja majd biztosítani az alapvető közszolgáltatásokat az önkormányzat. De mivel összességében 51 milliárd forint, amit a főpolgármester szerint alkotmányellenesen akar behajtani a fővároson az állam, fel kell készülni arra is, hogy mi lesz, ha nem kapják meg a jogvédelmet. Ezért a legrosszabbra is készülve
Karácsony felkéri a BKV-t, hogy állítson össze egy vészforgatókönyvet, hogy a közösségi közlekedésben mekkora és milyen jellegű kapacitás-csökkentéssel lehet a kieső ráfordítások nélkül is működni.
Kérdésre válaszolva a főpolgármester jelezte, azért csak a közösségi közlekedést és a BKV-s vészforgatókönyvet említette – és nem például a közvilágítást –, mert a több tízmilliárd forintos forrásvesztés mellett a kiadások érdemi, a szükséges nagyságrendbeli csökkentés más ágazatnál nem képzelhető el, csak a közösségi közlekedésben. Gyorsan hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy ha kijön egy szükséges járatritkítási szám, akkor azt meg is hozzák, de muszáj, hogy legyen vészforgatókönyv és tudatosuljon mindenkiben, hogy ez mit jelent. A közösségi közlekedésről azt mondta,
az 51 milliárd forint megspórolása azt jelentené, hogy a fővárosi közösségi közlekedés kapacitását a felére kellene csökkenteni, és ilyet 30 éve nem látott Budapest, szeretné, ha most sem történne ilyen.”
Ahogy a HVG megírta, a szolidaritási hozzájárulás ügyében Sára Botond főispán fordult a bírósághoz, ő a teljes költségvetés megsemmisítését szerette volna elérni. Bár ezt a Kúria visszautasította, azt kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás esetében a teljes követelést, a 89 milliárdot kell feltüntetni a kiadások között. Ám ezzel párhuzamosan a bevételeknél is feltüntethet a főváros újabb tételt, hiszen egy korábbi jogerős ítélet kimondta, hogy a hozzájárulást korábban jogszerűtlenül szedte be az állam, így az kamatosul visszajár Budapestnek. Vagyis a főváros tud azzal számolni a költségvetésben idén is, hogy a hozzájárulás összege körüli vitát bíróságon megnyeri.
A városháza főigazgatója, Kiss Ambrus a Kúria ítélete után azt mondta lapunknak, azért terveztek 39 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással az idei költségvetésben, mert a korábbi alkotmánybírósági határozat szerint Budapest nem válhat nettó finanszírozóvá.
Kiss szerint azt a Kúria is kimondta, hogy a költségvetés tervként működik, vagyis nincs kőbe vésve, hogy az ott szereplő kiadásokban és bevételekben nem lehet változás. Arra számít, hogy a Kúria által kért változtatás nem okoz majd problémát a közgyűlésben, hiszen aki eddig amellett érvelt, hogy nagyobb összeg szerepeljen benne szolidaritási hozzájárulásként – tehát a Fidesz –, annak most nem lehet ellenvetése. Terveik szerint ráadásul végeredményben nem változik a főváros mérlege, hiszen bár növelik a kiadásokat, a bevételek között is nagyobb összeg szerepel majd, tehát az eredeti költségvetést megszavazók támogatására is számít.
