Az orosz-ukrán háború lezárásának lehetőségeiről és az európai vezetők hétfői, Donald Trumppal folytatott washingtoni tárgyalásokról két körben is egyeztettek uniós és EU-n kívüli állami vezetők. Először az úgynevezett Tettrekészek Koalíciójának a tagjai tárgyaltak, a brit miniszterelnök, Keir Starmer szervezésében. Ennek a laza szövetségnek tagja a legtöbb uniós ország – Magyarország nem –, valamint Kanada, Japán, Törökország, Új-Zéland, Norvégia és Izland – vagyis erre a tárgyalásra Orbán Viktor nem volt hivatalos. Ezután pedig az uniós állam- és kormányfők tartottak rendkívüli, informális EU-csúcsot, szintén videokonferencia keretében.
Utóbbit követően Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyen azt mondta, az elsődleges szempont, hogy minél hamarabb véget lehessen vetni az orosz támadásoknak és nem legyen több gyilkosság Ukrajnában. A fogolycsere folytatódásának és az elrabolt, vagy eltűnt ukrán gyerekek megtalálásának és hazajuttatásának fontosságát is hangsúlyozta. Costa kitért a békefolyamat biztonsági garanciáinak előkészítésére és különösen lényegesnek nevezte, hogy „Trump megerősítette az Egyesült Államok hajlandóságát a biztonsági intézkedésekben való részvételre”.

Az Európai Tanács elnöke az állam- és kormányfőkkel történő egyeztetés után kijelentette, továbbra is fokozni kell az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, ennek egyik eszköze az előkészítés alatt álló 19. szankciós csomag. Előkerült az Európai Békekeretben befagyott több mint 6 milliárd euró sorsa – ebből a pénzből a tagállamok az Ukrajnának küldött fegyvereket pótolhatnák, Magyarország azonban hosszú ideje blokkolja a pénz felszabadítását, ami komoly feszültséget eredményezett.
A jövőbeli biztonsági garanciák alapját mindig maguk az ukrán fegyveres erők jelentik majd, amelyek megerősítik képességeiket és konkrétan dolgoznak a biztonsági intézkedések megerősítésén a jövőben
– jelentette ki Costa, aki elmondta azt is, hogy Ukrajna jövője nem csak a biztonsági intézkedésektől függ, hanem ugyanilyen fontos az ország jövőbeni csatlakozása az EU-hoz. Az európai vezetők üdvözlik azt a lehetőséget, hogy az ukrán és az orosz elnök találkozzanak, s emlékeztettek arra, hogy eddig Putyin soha nem fogadta ezt el. Az Európai Tanács elnöke külön is méltatta az Egyesült Államok szerepvállalását.
Különösen fontos, hogy több hónapnyi bizonytalanság után egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok és Európa nemcsak hogy nincsenek konfliktusban, nem is versengenek egymással, s éppen ellenkezőleg, együttműködnek ugyanazon cél érdekében, ami az igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában
– szögezte le Costa. Az elnök rögtön az informális EU-csúcs után felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, akit többek között arról biztosított, hogy az EU együtt fog működni az Egyesült Államokkal a konkrét és alapvető biztonsági garanciák kidolgozásában, egy igazságos és tartós béke elérése érdekében.
Továbbra is támogatnunk kell az ukrán népet, és folytatnunk kell a bővítési folyamatot. Ukrajna jövője is abban a jólétben és stabilitásban rejlik, amelyet az EU-tagság biztosíthat
– mondta Costa Zelenszkijnek.
A magyar miniszterelnök a közösségi oldalán négy pontban foglalta össze álláspontját a tárgyalás után:
- Beigazolódott, hogy a harmadik világháború veszélyét csak egy Trump-Putyin találkozóval lehet csökkenteni.
- Beigazolódott, hogy az elszigetelésre épülő stratégia elbukott.
- Beigazolódott, hogy az orosz-ukrán háborúnak nincs megoldása a frontvonalon, csak a diplomáciai erőfeszítések hozhatnak megoldást.
- Beigazolódott, hogy Ukrajna európai uniós tagsága semmilyen biztonsági garanciát nem jelent, ezért a tagság és a biztonsági garanciák összekötése felesleges és veszélyes
– írta Orbán Viktor.
Nyitóképünkön Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke látható. Fotó: Európai Tanács