Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az Oxfordi Egyetem a nemzetközi mezőnyben lejjebb csúszott, míg az ázsiai felsőoktatási intézmények feljövőben vannak: a Times Higher Education és a QS Top Universities rangsora a világ száz legjobb egyetemét sorakoztatja föl.
Az angliai egyetemek presztízse megmaradt, noha az Oxfordi Egyetem (University of Oxford) 2008-hoz képest egy hellyel hátrébb szorult, az idei listán csak az 5. helyen áll - derül ki aTimes Higher Education és a QS Top Universities rangsorából. A százas listán 18 brit és 32 amerikai egyetem kapott helyet.
© Végel Dániel |
Az amerikai-brit egyeduralmat a 17. helyen álló Ausztrál Nemzeti Egyetem töri meg. A legjobb kanadai egyetem a McGill (McGill University), a Torontói Egyetem (University of Toronto) pedig tavalyhoz képest több mint tíz hellyel feljebb került a listán, idén 29-ik. Magyar egyetem nincs a legjobb százban.
Egyetemes harc |
Íme, az országok, melyek intézményei bekerültek a legjobb száz közé: Amerikai Egyesült Államok (32 egyetem), Nagy-Britannia (18), Ausztrália (8), Japán (6), Kanada (4), Svájc (4), Németország (4), Hollandia (4), Hongkong (3), Írország (2), Svédország (2), Dánia (2), Franciaország (2), Dél-Korea (2), Szingapúr (2), Kína (2), Belgium (1), Új-Zéland (1), Tajvan (1). |
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Az amerikai elnök bejelentette az Egyesült Államok új vámjait.