szerző:
László Éva Lilla
Tetszett a cikk?

A minap arról cikkeztek a lapok, hogy államosítják az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot, az iskolát működtető magánalapítvány szerepét egy non-profit kft. veszi át. Sokan kongatják a vészharangot, ám megszűnésről nincs szó, viszont tény, hogy egyelőre még az alapítvány leendő jogutódjának feladatköre sem tisztázott. A jelenlegi helyzetről Horn Györgyöt, az AKG pedagógiai vezetőjét kérdeztük.

hvg.hu: Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium honlapján június 2-án megjelent egy közlemény, miszerint Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára és Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős helyettes államtitkára „egyeztető beszélgetést kezdeményezett az AKG nevelőtestületével”.

Horn György: Csütörtökön váratlanul megjelent a kormányzati kommunikációs államtitkár és a közoktatási helyettes-államtitkár. Tanítási időben összehívtuk a tantestületet, amire az iskola fennállása óta, vagyis 23 éve egyszer sem volt példa. Hetven ember előtt elmondták, hogy nem kívánják bántani az AKG-t.

hvg.hu: A Magyar Közlöny május 26-ai számában jelent meg a kormányhatározat, miszerint az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítványt közhasznú nonprofit gazdasági társasággá alakítják át. Hogyan jutottak el idáig?

H. Gy.: Abszurd, hogy a kormány „közalapítványok rendbetétele” címszó alatt az összes alapítványt, amiben benne van a „magyar állam” megnevezés, megvizsgálja. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány nem közalapítvány. Amikor 1988-ban létrejött, még nem lehetett nem állami iskolát alapítani. Az Oktatási Minisztérium létrehozott néhány kísérleti iskolát, ilyen volt a Németh László Gimnázium, az Evangélikus Gimnázium és az AKG is. A kísérlet lényege az volt, hogy kiderüljön: egy alapítványi formában működő iskola tud-e önfenntartó módon létezni. Az AKG 1989-től 1999-ig, tízéves szerződéssel kísérleti iskolaként funkcionált, 1996 óta állami támogatás nélkül működik, noha természetesen megkapja a normatívát, ami a magánintézményeknek is jár. (Tavaly ez az összeg az AKG-ban tanuló közel 600 diák után több mint 140 millió forint volt, ami az intézmény költségvetésének negyede - a szerk.)

Az első Orbán-kormány 1998 végén jelentette be, hogy nem kívánja támogatni az iskolát, ha el tudja tartani magát, jó, ha nem, nem. A törvény akkor nem engedte, hogy az alapító kiszálljon az alapítványból, ezért létrejött a módosított alapító okirat (2000-ben) és megszakadt a kapcsolat a minisztériummal. Érdekes, hogy arra való hivatkozással, hogy az „állam ebben benne van”, az alapítványt - többségi állami tulajdonú - non-profit kft.-vé alakítják, így megszerezve egy olyan vagyont, melyhez eredendően nincs köze.

Horn György
hvg.hu

hvg.hu: A gyakorlatban hogyan érintheti majd a változás az iskola működését?

H. Gy.: Komoly problémát és pluszmunkát jelent. A kormány.hu oldalon megjelent érvelés szerint az átalakításra a hatékonyság növelése érdekében van szükség, mert „az alapítvány nem tudott működni”. Valóban voltak nehézségek az alapítvány kuratóriumának működésénél, mert a magyar állam annak idején nem írta alá az alapító okiratot. Kétségtelen, hogy 2009-ben ennek a kuratóriumnak lejárt a megbízatása. Akkor kezdeményeztük az aláírást, melyet az előző kormány már nem tett meg, a mostani pedig tavaly nyáron jelezte, hogy nem a minisztérium, hanem a kormány fogja megoldani az alapítvány helyzetét. Eltelt egy év, és úgy tűnik, ez a megoldás.

hvg.hu: Hogyan tartja fenn magát az iskola? Miből származik az alapítvány bevétele és fedezi-e a kiadásokat?

H. Gy.: Ez egy 600 milliós költségvetésű iskola, ahova jelenleg 586 gyerek jár. A bevétel háromnegyede költségtérítésből és a szponzori támogatásokból jön össze, ami tulajdonképpen szülői támogatás. A szponzori - vállalatokkal kötött hosszú távú szerződésekből - 91 millió forint jött össze, a tandíj 20-140 ezer forint között van. Évtizedek óta a felvételi helyek kétharmada az iskoláé, egyharmada az alapítványé: utóbbi esetében a szponzor támogatja az alapítványt, tehát tulajdonképpen helyet vásárol. Az egy százalékokból is befolyik évente 4-5 millió forint, az összbevétel tehát nagyjából fedezi a kiadásokat. Minimális hiánnyal zártuk a tavalyi évet.

hvg.hu: Számszerűsítve ez mit jelent?

H. Gy.: Körülbelül ötmillió forintos hiányt. Még elviselhető, mert ebben benne van a hiteltörlesztésünk - az épületre felvettünk 370 millió forint kölcsönt, ez 2017-ben jár le -, ami korábban havi 6 millió volt, most már csak havi 3,5 millió. Képesek vagyunk eltartani magunkat. Az államnak viszont nincs pénze arra, hogy különleges iskolákat finanszírozzon.

hvg.hu: Milyen kérdések merülnek fel az intézmény működésével, autonómiájával kapcsolatban, amelyeket mindenképpen tisztázni kell?

H. Gy.: Itt van a mostani 9 ezer négyzetméteres épület. A fővárostól az iskola megalakulása után - tíz évre - egy majdnem 4 ezer négyzetméter alapterületű épületet kaptunk, 1999-ben a használatbavételt újabb 50 évre meghosszabbították. Azért volt lehetőség az ingyenes használatra, mert a két szárny két lépésben épült: az első még a minisztérium kísérleti iskolájaként, több mint 300 millió forintért, amiből 120 milliót a magyar állam, 14 milliót a főváros állt. Mi akkor belementünk, hogy legyen az új szárnyrész is a fővárosé, viszont akkor 50 évre használatba vesszük az épületet. Most ez is veszélybe került, a szerződésben ugyanis az áll, hogy ha az alapítvány megszűnik, a szerződés értelmetlenné válik. Az alapítványnál jelenleg egy főállású irodista és könyvelő dolgozik, de a kurátorok, az ügyvezető ingyen dolgozik. Felmerül a kérdés, hogy ki állja majd a költségeket és miből. Egyáltalán hogyan működik majd az iskola? Eddig a nevelőtestület mindenben autonómiát kapott: a vezetőkiválasztásban, a bérek megállapításában, a diákok felvételét illetően.

hvg.hu

hvg.hu: Hogyan tovább? Mit tudnak tenni ebben a helyzetben?

H. Gy.: Egyelőre három forgatókönyvünk van. Az első, hogy elérjük: vonják vissza a májusi kormányhatározatot.

Elkaszálja az alapítványi iskolákat a kormány?

2012-től az összes alapítványi iskolára nehéz idők várnak, a Nemzetgazdasági Minisztériumban ugyanis felvetődött az alapítványi oktatási intézmények állami támogatásának megszüntetése.

 

„Ez a tisztán gazdasági szempontú javaslat nem vizsgálja az alapítványi szféra társadalmi hasznát a hátránykompenzációban, szakmai fejlesztésben, a speciális feladatok ellátásában, de még gazdasági szempontból is abszurd. Az alapítványi szféra messze a legolcsóbb oktatási terület az állam számára: az alapítványi iskolák átlagban és összesen is feleannyi költségvetési támogatást kapnak, mint az egyházi vagy önkormányzati intézmények” – áll abban a nyílt levélben, amelyet az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) Orbán Viktornak küldött. A témáról bővebben az eduline.hu oktatási oldalon olvashat.

hvg.hu: Lát erre reális esélyt? Nyitott a kormány a további - érdemi - egyeztetésre?

H. Gy.: Ez most a legfőbb törekvésünk. Decemberben értesítettek minket, hogy lesz egy egyeztető tárgyalás az ügyben február elején. Akkor azt kértük a magyar államtól, hogy létrehozhassunk egy egyesületet, ennek pedig adják át az alapítói jogokat. Maradjon meg az alapítvány, melyet az egyesület működtet - az alapítvány pedig az iskolát -, így nem kellene szerződést módosítani. Április 4-én a tantestület összeült és létrehoztuk az AKG Egyesületet, de még nem küldtük el bejegyzésre. Aztán jött a hír, hogy május 26-án a kormány anélkül, hogy egy szót szót volna, létrehozott egy non-profit kft.-t, ami az alapítvány helyébe lép. A harmadik forgatókönyv, hogy a non-profit kft.-vel jogilag rendezik az alapítvány helyzetét és minden marad a régiben.

hvg.hu: A jövőre jelentkező diákok számát várhatóan hogyan érinti majd a változás?

H. Gy.: Meglátjuk. Kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzet elbizonytalanítja a szülőket. Ez önmagában is kockázat.

hvg.hu: Személyi változásokról egyelőre nincs szó?

H. Gy.: Fel sem merült. Minden évben titkosan választunk funkciókat (döntenek a vezetők személyéről - a szerk.), ez a nevelőtestület joga.

hvg: Ennek az egésznek lehet pozitív hozadéka?

H. Gy.: Ezerszámra kapom a telefonokat, megalakult a Facebookon a Mentsük meg az AKG-t csoport, aminek pár nap alatt 1300 tagja lett. Az egyik volt tanítványom néhány napja írt egy sms-t: kérdezte, hogy mi van. Válaszoltam neki, hogy 'nincs baj, nyugi'. Mesélik, hogy a Facebookon megjelent a lány üzenete: Dumbledore azt üzeni, hogy nincs baj, nyugi. És megszervezték 'Dumbledore seregét', hogyha jön Umbridge, akkor meg tudják védeni az iskolát. (A Harry Potter-regényfolyamban Dumbledore-nak hívják a Roxfort varázslóképző szakiskola igazgatóját, Umbridge-nek pedig a gonosz minisztériumi főinspektort, aki (az ötödik kötetben) rendeletekkel akadályozza az iskola működését és keseríti meg a diákok életét - a szerk.)

Ugyanakkor tény, hogy sokan gyanakodva néznek rám a környezetemben, függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki az illető. Sokan belemagyarázzák azt is, hogy az öcsém SZDSZ-es politikus (Horn Gábor - a szerk). Mintha ő lennék én. Nem hiszem, hogy ez így van. Számos iskolát bezárnak, mindenkinek azt mondtam, milyen szerencse, hogy nem vagyunk fővárosi tulajdonban, velünk ezt nem lehet megcsinálni. Hát tévedtem. Most már csak azt szeretném, hogy hagyjanak minket békén.

Fokozzák a rendőri jelenlétet az itthoni karácsonyi vásárokon a magdeburgi gázolás után

Fokozzák a rendőri jelenlétet az itthoni karácsonyi vásárokon a magdeburgi gázolás után

Árgus szemekkel méregeti egymást Szaúd-Arábia és Irán, párharcuk kimenetele sorsdöntő lehet a Közel-Keleten

Árgus szemekkel méregeti egymást Szaúd-Arábia és Irán, párharcuk kimenetele sorsdöntő lehet a Közel-Keleten

"Biztos kapnak enni karácsonykor a gyömrői horrormenhelyen ragadt állatok?”

"Biztos kapnak enni karácsonykor a gyömrői horrormenhelyen ragadt állatok?”

Gasztroajándékok karácsonyra: A tökéletes mézeskalácskeksz és mézeskalácsszirup receptje

Gasztroajándékok karácsonyra: A tökéletes mézeskalácskeksz és mézeskalácsszirup receptje