Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára a tulajdonosokat képviselő Kovács Lajossal - aki a NAGISZ Zrt. elnök-igazgatója - és Ruck Jánossal, a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatójával tárgyalt hétfőn Budapesten a szaktárcánál a nehéz helyzetben lévő cég állami megsegítéséről - közölte a VM a megbeszéléseket követően.
A vidékfejlesztési tárca megvizsgálta, milyen eszközökkel segítheti a cég megmentését. A közlemény szerint Fazekas Sándor miniszter kezdeményezni fogja, hogy a kormány nyilvánítsa stratégiailag fontos, kiemelt vállalattá a Gyulai Húskombinátot. Ezután kerülhet sor a konkrét lépések kidolgozására, amelynek során részletes szakmai-gazdasági egyeztetés zajlik majd le a tulajdonosok, a hitelezők, az állam képviselői és a további érintettek között.
Az 1868-as alapítású cég Magyarország legrégebbi húsipari vállalkozása. Eredetvédett a gyulai és a csabai kolbász, a gyulai májas Magyar Termék-nagydíjas készítmény. Évi 12 ezer tonna feldolgozott élelmiszer hagyja el a kombinátot, jelentős az exportjuk, számos hazai beszállító is érdekelt a cég működésében. A Gyulai Húskombinát jövője érdekében elindult párbeszéd része annak a stratégiának, amely kész állami segítséget nyújtani a magas minőséget előállító tradicionális vállalkozásoknak - fejeződik be a közlemény.
A csődtörvény tavalyi módosítása vezette be a stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető gazdálkodó szervezet fogalmát. Az a társaság minősíthető - többek között - ilyenné, amelynek a működése nemzetbiztonsági okból indokolt, nemzetgazdasági szempontból jelentős projekteket valósít meg, törvény által meghatározott országos közfeladatot lát el, illetve nagy összegű állami szerkezetátalakítási támogatásban, hitelgaranciában, kezességvállalásban vagy exporthitel biztosításban részesült. A minősítés a kormány joga, és speciális szabályok vonatkoznak a felszámolásra, cél a társaság további működtetése.
A hvg.hu márciusban számolt be arról, hogy a Fidesz frakcióvezetője az állam segítségéért lobbizott a Gyulai Zrt. megmentése érdekében, ám ez információink szerint nem lenne ínyére a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó vetélytársnak, a Bonafarm-csoportnak. Miközben – Csányi nevét ki nem mondva – Lázár egy interjújában arról beszélt, hogy a bankár vállalkozásai polip módjára hálózzák be az országot, a fideszes politikus családjának érdekeltségébe tartozó agrárcég üzleti kapcsolatban áll a Bonafarmmal.
Az Orbán Viktorral napi kapcsolatban álló Lázár írásbeli kérdést intézett januárban a miniszterelnökhöz, melyben arról érdeklődött, hogy „tervezi-e a kormány a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentését, a konszolidációjában való tevékeny részvételt, és ha igen, mikorra várható a folyamat elindulása”. Lázár arra figyelmeztetett, hogy „a Gyulai Húskombinát likviditási helyzetében drámai viszonyok alakultak ki, a társaság működése, további tevékenysége rövid időn belül leállhat, csődhelyzetbe kerülhet”.
MTI
A fideszes frakcióvezető kérdésére Orbán helyett a vidékfejlesztési miniszter válaszolt. Fazekas Sándor január 20-án kelt levelében azt írta, a tárca vizsgálja „a fontos nemzeti ellátási vagy éppen márkavédelmi érdeket szolgáló élelmiszeripari vállalatok” állami konszolidációjának lehetőségét. „Ilyen vállalatnak tartjuk a nagy múltú Gyulai Húskombinátot” – írta Fazekas. A miniszter szerint a kérdés elemzésére a kormány tárcaközi munkabizottságot hozott létre. Ez február végére összeállított egy intézkedéstervezetet, amely lehetővé tenné az állami beavatkozást. Fazekas a levelében azt írta, a támogatásért cserében az államnak átmenetileg – a támogatás visszafizetéséig – tulajdonosi, irányítási részesedést kell kapnia a megmentett cégben.
Kormányzati forrásaink szerint – amit a húskombinát helyzetét ismerő forrásunk is megerősített – komolyan felmerült egy állami élelmiszeripari holding létrehozása, amelynek része lehetne a gyulai cég is. Az állami cégcsoport létrehozására azért lenne szükség, mert a magánvállalkozások közvetlen állami támogatását az Európai Unió versenyjogi előírásai kizárják.
