Molnár Csaba
Molnár Csaba

Miskolcon egy volt munkásőrgarnizon helyén működő üzemben autisták készítenek olyan dizájntermékeket, amelyek állják a versenyt a külföldi piacokon is. A vállalkozás itthon már hálózatépítésen – egyfajta nonprofit franchise-on – gondolkodik.

Finoman szólva sem úgy néz ki, mint egy “EU-szabványos” műhely, semmiképpen sem tűnik professzionális munkahelynek, így még nagyobb a kontraszt, ha azt nézzük, milyen termékek kerülnek ki innen – mondja a projekt ötletgazdája és vezetője, Szalkai Dániel. És tényleg, nem akármilyen munkahelyről és termékekről van szó, a Maacraft miskolci műhelyében 2012 óta súlyosabb vagy kevésbé súlyos autizmussal élő dolgozók hivatásos dizájnerek által tervezett tárgyakat készítenek, amelyeket aztán a versenypiacon értékesítenek.

Felszerszámozzák a teásszettet - kattintson galériánkért!
©

Nagyon ki kell találni a gépesítést és a tárgyakat is úgy kell megtervezni, hogy a gyártás során mindenki találjon sikerélményt, de legyenek piacképesek is

– magyarázza Szalkai: "Önállóan azonban nem tudnak dolgozni, sok előkészítés, alkatrészelés kell. A legfontosabb, hogy mindenki olyan feladatkört lásson el, amiben a legjobb és a legjobban érzi magát, fejlődik, és jelentőségteljes munkát végezhet".

Amikor nem sokkal karácsony előtt a Maacraftnál jártunk, az “Összeillő darabkák” elnevezésű teáskészlet alkatrészeit készítették a faműhely dolgozói. Múlt nyáron a Miskolci Autista Alapítvány (MAA) lakóotthonában – ahol a Maacraft projektben dolgozó 18 gondozott egy része is él – Somoskői Gáborral, a Kezemura kerámiaműhely tervezőjével közösen egy workshopon feltérképezték, milyenek itt a lehetőségek, adottságok.

A tervező által készített minőségi kerámiakiöntőket, -poharakat itt megpatkolják, felszerszámozzák, például nyéllel, kis tetővel, alátéttel, aztán csomagolják. A közös munkából született meg a saját kertjükben termesztett és saját – ugyancsak egy tervezői kooperáció keretében felépített – szárítóikban szárított gyógyteáikkal jól működő teakollekció.

A szociális dizájnműhely mintájával Ausztriában találkozott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen bútortervezőként 2014-ben végzett Szalkai Dániel. A Goodgoodsnál látta először, hogy tervezők és a sérülteket, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató műhelyek közösen találták ki, mit lehet gyártani az ottani viszonyok közepette, munkavállalóik képességeihez igazítva. A munkaterápiában előállított termékben – immár áru – a dizájn hozzáadott értékként jelenik meg, a szociális elhivatottság pedig mint donációs lehetőség is értéket hordoz.

Ezek alapján kezdtem felépíteni a nulláról egy műhelyegységet, ahol dizájntermékeket készítenek

– idézi fel Szalkai. A műhely első termékei, amelyeket el is adtak, “nagyon organikus” bútorok voltak. Az elemek többsége alapvetően fűzfavesszőből készült. A viszonylag nagy méretek miatt egyszerre sokan tudtak dolgozni ezeken. “Nagyon-nagyon munkaigényesek voltak viszont, egy ülőkén hatan dolgoztak egy héten át.” Ez akkor derült ki, amikor az első megrendelő kért tíz darabot, egy sárvári hotel pedig 50-et, azok három hónapig készültek.

Szalkai Dániel, a Maacraft létrehozója és vezetője - kattintson galériánkért!
©

Vannak itt olyan súlyosan terhelt srácok, akiknek minden körülmények között szükséges és fontos a napirend folytatása. Így, ha lejár a 4 vagy 6 óra, ők abbahagyják a munkát, felállnak és a napirendben foglalt következő tevékenység felé fordulnak

– mesél tapasztalatairól Forgács Béla kézműves famester, aki Debrecenből érkezve 2012 óta vezeti faműhelyt.

A Maacraft dizájntermékeinek legtöbbje tehát a faműhelyben, a textilműhelyben és a kertészetben készül. A faműhelyben sok előkészítésre, sablonra van szükség, hogy az autista munkatársak folyamatosan képesek legyenek kisebb vagy nagyobb tételben gyártani egy adott terméket. Itt az elsődleges feladat itt megtalálni mindenki számára azt a munkafolyamatot, amely a leginkább tetszik neki, mert abban még jobb teljesítményt tud nyújtani – mondja Forgács Béla.

Munkásőrbázis romjain épült fel

A Maacraft az 1992 óta működő Miskolci Autista Alapítvány (MAA) tulajdona, ez a szervezet működteti, több más kisebb szociális vállalkozással együtt. Van közöttük farm Nyékládháza mellett (a Barka szociális farm), szociális étkeztetéssel foglalkozó vállalkozás, fejlesztőiskola. Partnerként pedig segítenek az Autistic Art dizájnmárkát építő másik alapítványnak.

    A Miskolc délnyugati határán, már erdős területen fekvő lepusztult egykori munkásőrbázisra épült telephelyet az alapítvány a rendszerváltás után 20 ezer forintért vásárolta meg az önkormányzattól, majd több ütemben, többnyire pályázati – Soros, OFA, svájci és norvég civil – pénzekből építette, ebből következően a telep meglehetősen eklektikus. Azóta mosoda, konyha, étkező is lett, s ma már az ország legnagyobb autista lakóotthona is itt működik.

    Az alapítványt autista gyerekeket nevelő szülők – közöttük Dánieléi – indították. A teljes szakszemélyzet csaknem 70 emberből áll, a gondozottak száma 75, egy részük az MAA lakóotthonában él, a többiek bejárók. Az otthonba kerülés alsó korhatára 16 év, a lakók életük végéig élhetnek ott. Nem könnyű ide bejutni, 3-4 éves a várólista.

    Az alapítvány éves költségvetése több mint 200 millió forint, ez állami normatívákból, támogatásokból, valamint magán-pályázatipénzekből, elsősorban külföldiekből jön össze.

Balra a faműhely vezetője, Forgács Béla - kattintson galériánkért!
©

Forgács vezetésével asztalok, ülőalkalmatosságok, tárolók, kosarak készülnek, régebben csináltak biciklikre való kosarakat is a miskolci kerékpárépítő Merényi Dániellel közösen, az ő tervei alapján.

“Gyertek el, nézzétek meg, és álmodjatok valamit”

A Maacraftot Szalkai Dániel részben "érintettként" találta ki, hiszen testvére is autista, édesanyja pedig korábban a lakóotthont vezette. A bútorokat ő tervezi, illetve minden évben hív egy-egy társtervezőt. Volt már itt építészkollektíva (ők építették a fűszerszárítókat), volt vizuális művész, aki 3 hónapra ide költözött, hogy segítsen létrehozni egy "nagyon erős vizuális kommunikációs csomagot". Az együttműködők találják ki, hogy mi legyen, amit közös munkával megcsinálnak. Rájuk bízzák, mit látnak ebbe bele, "csak olyan legyen, amitől a mi munkánk könnyebb lesz" – magyarázza Szalkai.

Itthon a bútorokat a legnehezebb eladni, de a külföldi flash sale-es (rövid ideig árengedménnyel kínált áru eladása) honlapokon jól mennek, mert nagyon tetszik az embereknek. Kisebb ülőkét havonta átlag kettőt adnak el, a tavaszi időszakban azonban 10 felett is elkel ezekből, ilyenkor főleg a külföldiek – jellemzően németek, de franciák és angolok is – veszik.

A textilfeldolgozás során szőnyegeket, körszőnyegeket, lábtörlőket készítenek, ez egy nagyon régi hagyaték, amikor a Maacraftot kialakították, már volt itt ilyen munka. Nagyon primér képességek kellenek hozzá, nem szükséges például finommotorikus mozgás, vagyis ezt a munkafolyamatot a kevésbé ügyesek is el tudják sajátítani. A csoportban dolgozik autista, mentális sérüléssel élő, de mozgássérült is – tudjuk meg Varga Zsuzsától, a textilműhely vezetőjétől. Alapanyagként azt használják itt, ami az adományokból ruhaként már menthetetlen.

Minden darab egyedi, az autista munkatársak maguk találják ki, hogy milyen textil mellé milyet tesznek, “használják a szépérzéküket”. Alkotásaik értékesítése érdekesen zajlik, mert a facebookos és webshopos vásárlók csak a legritkább esetben választhatnak, hiszen a műhelyben mindennap más színű szőnyeget készítenek, olyan nincs, hogy abból kérek hármat, amit a múlt héten láttam a neten.

Készül az egyedi szőnyeg - kattintson galériánkért!
©

A kertészet fűszereket és a gyógyteák alapanyagait – citromfüvet, zsályát, mentát, hársot – termeli kora tavasztól késő őszig. Sokat kísérleteznek azzal, mit termesszenek, megtehetik, mert nem nagyüzemi méretekben kell gondolkodniuk. Fűszerszörpöt is készítenek, még orgonából is, ez teljesen saját fejlesztés, izgalmas ízvilágot sikerül összehozniuk.

A fűszerek, teák az ismert márkákkal összevetve drágábbak, de van egy jól kommunikálható szociális többlettartalmuk:

Kicsit féltem attól, hogy ez itthon nem fogja meghatni az embereket, de értékelik, hogy nem szánalomból kérjük, hanem adunk is egy magas minőséget  –

magyarázza Szalkai Dániel. A Maacraft társadalmi küldetése tetszik a a dizájntermékeket fogyasztó közönségnek, sok vállalati megrendelés is befut marketing- és reklámügynökségektől, a kreatív piacon jól mennek ezek a termékek, vásárol(t) tőlük a Graphisoft, a Microsoft, a Budapest Airport pedig már évek óta partnerük. "Az autisták sokáig teljesen láthatatlanok voltak, ebben a mostani felfutásban van azért egy divataspektus is, az autizmus olyan menő", segít értelmezni Szalkai az üzleti és szélesebb környezetet.

A bevételek szempontjából idén futják az eddigi legjobb évüket, december közepén már valamivel 4 millió forint felett voltak a bevételek. Ennek legnagyobb részét anyagbeszerzésre és fenntartásra, valamint nyolc órában dolgozó kollégáik fizetésére fordítják. Ebbe persze az alapítvány is beszáll, amelynek pénzügyi hátteréről kicsit részletesebben fentebb – egy keretes írásban – már esett szó.

Saját színvilágukat építik fel - kattintson galériánkért!
©

Akik a műhelyben dolgoznak, zárt világban élnek, nehezen vagy sehogy sem kommunikálnak. Erre az elfoglaltságra nem csak azért van szükségük, mert kapnak érte pénzt, ami gyakran inkább szüleiknek, gondviselőjüknek jelent segítséget. "Azért is kellene ugyanilyen időtartamban ez a tevékenység, mert a tartalmatlan életvitelből adódóan nagyon sok frusztrációs probléma, viselkedési zavar adódik, amik a környeztük egészségére akár károsak is lehetnek, s ebből sok agresszió adódhat" – magyarázza Szalkai Dániel.

A művely helyben már nem nagyon tud bővülni, ebben a karácsonyi szezonban elérte kapacitásának határait, pár kisebb megrendelést vissza is kellett mondania. Szalkai azonban nagy lehetőséget lát abban, hogy a Maacraft akár nonprofit franchise-ként, jó gyakorlatként más megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató műhelyekben is működhetne.

.

Nagyon pörög a fogyatékosok dizájnvendéglője

Egy vállalkozás, amely úgy áll bele a piaci versenybe, hogy abból az adottságából kovácsol előnyt, ami első ránézésre sokak szerint akár a létét is megkérdőjelezhetné. Amely úgy nyereséges működésének gyakorlatilag első percétől kezdve, hogy éppenséggel a tartós üzleti sikertelenséget sem lehetne feltétlenül kudarcként értelmezni.