Elrajtolt a sztárok nélküli vb, ami sokak számára az utolsó szalmaszál
Az úszóváltóknak és a magyar nő vízilabda-válogatottnak sincs több dobása: ha a pénteken elrajtolt vizes világbajnokságon nem tud kvótát szerezni a párizsi olimpiára, lemarad. Összeszedtük, kire érdemes figyelni és mire lehet számítani a magyar küldöttségtől a katari versenyen.
A vizes sportok második legfontosabb versenyén, a világbajnokságon rendszerint nyüzsögnek a világklasszisok, az idei, Dohában zajló megmérettetést azonban sokan kihagyják közülük. Ennek legfontosabb oka az időzítés: az előző, fukuokai vb csupán hat hónapja ért véget, a párizsi olimpia pedig hat hónap múlva kezdődik, így ez a mostani, február 2. és 18. között zajló esemény rendesen megbolygatja a felkészülési rendet.
A helyzetet a kényszer szülte. A vb-ket eddig a páratlan években tartották, hogy ne ütközzön az olimpiával, ám a koronavírus-járvány felborította a megszokást. Az eredeti tervek szerint 2021 nyarán Fukuoka, 2023 őszén pedig Doha lett volna a rendező, de a játékok elhalasztása miatt az előbbi verseny 2022-re tolódott, és végül a japán város helyett Budapesten tartották meg. A fukuokai vb tavaly nyárra csúszott, a dohai pedig mostanra. Ez pedig a formaidőzítés szempontjából egyáltalán nem ideális.
Sokatmondó, hogy a 22 tavalyi egyéni aranyérmes úszó közül most csak hét nevezett. Távol marad többek között az amerika Katie Ledecky, Lilly King és Caeleb Dressel, az ausztrál Ryan Murphy, a francia Léon Marchand és a kínai Zsang Ju Fej is. Nem indul Kós Hubert sem, a 200 méteres hátúszás férfi címvédője, az egyedüli, aki a medencés úszóválogatott tagjai közül dobogóra állhatott.
| Ez még hiányzott Katarnak |
A dohai a 21. vizes világbajnokság, és az első, amelyet a Közel-Keleten rendeznek. Katar az utóbbi időben tobzódik a világversenyekben: 2015-ben kézilabda-, 2018-ban torna-, 2019-ben atlétikai, 2022-ben pedig futball-világbajnokságot rendezett. Annak ellenére is, hogy számos nyugati ország kritizálja az emberi jogok megsértésével; hat állam el is vette volna tőle a rendezés jogát a Hamásszal fenntartott kapcsolata miatt. A vb-n több mint 2600 versenyző szerepel 201 országból, és indul a menekültek csapata is. Külön véve a sportágakat, négyben – köztük az úszásban – soha ennyi ország nem indult még vb-n, míg három sportágban a versenyzők létszáma számít csúcsnak. A hat sportágban – úszás, nyíltvízi úszás, műugrás, óriás-toronyugrás, szinkronúszás, vízilabda – összesen 75 számban hirdetnek győztest. |
„Nagyon nehéz nemet mondani egy ilyen versenyre. Tényleg nehéz úgy edzeni, na meg persze majd úgy nézni az eseményeket, hogy tavaly ott voltam a világbajnokságon, és ráadásul nyertem is. A fókuszban egyértelműen az olimpia van” – nyilatkozta az úszószövetség honlapjának 20 éves versenyző, aki már több mint egy éve az amerikai Arizona State egyetemen készül. Az edzője az a Bob Bowman, aki egy korábbi tanítványát, bizonyos Michael Phelpst 23 olimpiai arany megszerzéséhez segítette hozzá. Kós bízik a szakemberrel közösen meghozott döntésben: „Amikor beszéltünk Bobbal a világbajnokságról, határozottan azt mondta, hogy nem mehetek. Rá lehet hallgatni, hiszen a valaha volt legeredményesebb edző az úszósport történetében, szóval, ha ő azt mondja, hogy nem, akkor nem. Ha ő úgy hiszi, ez visz a jó irányba, akkor biztos a jó irányba haladunk!”
De nem csak Kós nem lesz ott a szerény méretű, mindössze 15 fős magyar úszócsapatban: Milák Kristóf a válogatott másik klasszisa is kimaradt belőle. A tokiói olimpia arany- és ezüstérmes úszója legutóbb 2022 augusztusában indult világversenyen, a római Eb-n, ahonnan öt éremmel – három arannyal és két ezüsttel – tért haza. Egy hónappal korábban a budapesti vb-n is remekelt, megnyerte mindkét pillangószámot, a 200-at ráadásul világcsúccsal. Azt követően viszont már csak a tavaly áprilisi országos bajnokságon indult, és a hírek szerint nyolc-kilenc hónapja nem végzett komoly edzésmunkát. Az eredetileg kijelölt, szeptember eleji időpont helyett – friss sajtóértesülések szerint – csak január közepén kezdett újra úszni, bár az erőnléti edzője szerint a korábban összeszedett súlyfeleslegét szárazföldi tréningezéssel már leadta.
Milák hiánya azért is igen kellemetlen az úszószövetségnek, mert emiatt megcsappan a férfi váltók esélye az olimpiai kvótaszerzésre. Márpedig minél több magyar úszó szerez indulási jogot a játékokra, annál magasabb lehet a velük utazó segítők létszáma is.
Tavaly október közepén, amikor a nagyközönség számára is világossá vált, hogy az úszó nem edz megfelelően, a váltók kérdését is felvetette Sós Csaba szövetségi kapitány az egyik nyilatkozatában. Emlékeztetett, hogy a párizsi váltóversenyekre utoljára Dohában lehet majd kvótát szerezni, és kijelentette: lehetséges, hogy Milák egyéniben akár „közepes állapotban, formában is meg tudna nyerni egy olimpiát”, a váltók miatt azonban nem a „magánügye”, hogy milyen formában van.
A végleges csapatnévsor január közepi bejelentésekor azonban Milák távolmaradása ellenére is bizakodónak tűnt a szakvezető: „Végignéztük-elemeztük a lehetőségeket, úgy gondolom, a mixed váltók kivételével mindenhol reális esélyünk van az olimpia részvételre, de bravúrral minden olyan távon sikerülhet, ahol rajthoz állunk”. (A fukuokai vb első három helyezettje mellett a két vb összevetésében a további 13 legjobb időt elérő váltó szerez automatikusan indulási jogot.)
Jelenleg 16 magyar úszónak van meg az olimpiai induláshoz szükséges A szintje, Dohában az év végén visszavonuló Kapás Boglárka és Holló Balázs reménykedhet abban, hogy szintén sikerül megúsznia.
Éremszerzésben most nem reménykedik a szövetségi kapitány, abban viszont igen, hogy aki Párizsban jobb eredményre vágyik, az megint ússza le a távját kétszer vagy háromszor a lehető legjobban – ez ugyanis Japánban csak néhányuknak sikerült. A magyarokkal legutóbb 2007-ben fordult elő, hogy nem szereztek aranyat, arra pedig még nem volt példa, hogy érem nélkül zárjanak egy vb-t.
A nyíltvízi úszóknál van esély dobogós eredményekre, hiszen Fukuokában Rasovszky Kristóf – akinek ezzel biztossá vált a részvétele Párizsban – és a váltó is második volt. Dohában a férfiaknál és a nőknél további 13-13 kvótát osztanak ki, amelyek közül az egyikre jó eséllyel pályázik Betlehem Dávid. Ő Japánban csak 16. lett a 10 kilométeres, olimpiai számban, de ezt leszámítva folyamatosan ott van az élmezőnyben. Az úszónak egyébként a medencében már megvan a szintideje 1500 méteren, így ez alapján is lehetne nevezni a nyíltvízi versenyekre. A nőknél Fábián Bettina és Szimcsák Mira küzd a kvótás helyekért.
A női vízilabda-válogatott számára hatalmas a vb tétje: ha itt nem tudnak kvótát szerezni, nem lehetnek ott Párizsban. Erre legutóbb a január eleji, eindhoveni Eb-n lett volna lehetőségük, de nem sikerült élniük vele. A csoportjukban csak a harmadik helyen végeztek, így nyolcaddöntőzniük kellett, és bár ott simán verték a cseheket, a nyolc között eggyel kikaptak az olaszoktól, és végül ötödikek lettek.
Mihók Attila és Cseh Sándor együttesének nem lesz könnyű dolga, hiszen a papírforma szerint a negyeddöntőben az olimpiai bajnok Egyesült Államok, vagy a címvédő és Eb-győztes Hollandiával csapattal találkozhat. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy vereség esetén elúszik az olimpia, az erőviszonyok erőviszonyok alapján ugyanis jó esély van arra, hogy a két elérhető kvóta közül legalább az egyik az 5-8. helyért zajló rájátszásban talál majd gazdára. Ugyancsak a papírforma diktálja, hogy a párizsi indulásért a magyaroknak várhatóan Olaszországot vagy Kanadát kell majd megelőzniük.
A magyarok a csoportban Új-Zélanddal, Szingarpúrral és Ausztráliával játszanak majd, és Mihók Attila társ szövetségi kapitány szerint a negyeddöntőben keződik számukra a valódi verseny. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy az Eb és a vb közötti két-három hétben nem könnyű szinten tartani a csapatot. Amelyben ráadásul többen sérülésekkel is bajlódnak. Kiemelte még, hogy azt kell nagyon jól összerakniuk, hogy a szokatlan, hét-nyolc hétig tartó, az Eb-t is magában foglaló felkészülést hogyan zárják és fizikálisan, taktikailag és elsősorban mentálisan miként fognak ráhangolódni arra az egy vagy két nagyon-nagyon fontos mérkőzésre.
Pozitív előjel azonban, hogy Kemény Dénes, a férfi vízilabda-válogatott korábbi sikerkapitánya, a sportági szövetség korábbi elnöke azt mondta, 99 százalékig biztos abban, hogy a csapat megszerzi az olimpiai kvótát. Emellett emlékeztetett arra is, hogy 2004 óta a női válogatott mindig ott lehetett a játékokon, ráadásul a mostani keretben többen vannak olyanok, akik Tokió előtt is játszottak a kvalifikációs tornán, tehát rutinosak az ilyen helyzetben. Amikor arról kérdezték, mennyire volt szerencsés Bíró Attilát egy évvel a párizsi rajt előtt leváltani, és a Mihók Attilára és Cseh Sándorra bízni a csapatot, azt válaszolta: az edzőcsere pozitív hatása, hogy a rutinos játékosoknál újdonságokat hoz az automatizmusok helyett.
A férfi válogatott címvédőként – és olimpiai kvótásként – utazik a vb-re, ráadásul a játékosainak többsége pihenten érkezik majd, a január eleji, horvátországi Eb-n ugyanis fiatalabb játékosokat próbált ki Varga Zsolt szövetségi kapitány. Ők éltek is a lehetőséggel: a szerbeket is legyőzve végül a negyedik helyen zártak. A „nagy” csapatba közülük a rutinos sztárok mellé közülük Kovács Pétert, Tátrai Dávidot és Bányai Márkot válogatták be.
Erről a kettősségről Varga azt nyilatkozta: nagyon más formában van az Eb-keret és a torna ideje alatt itthon készülő világbajnok játékosok csoportja. „Az Európa-bajnokságról hazatérő osztag tagjai meccsformában vannak, de a fizikális állapotuk elindult lefelé, ez természetes, vesztettek az állóképességükből, a fizikai erejükből. Velük bele kell állni abba a munkába, ami kiegyenlíti a különbséget. Akik itthon dolgoztak, azok pedig nyilván játékhiánnyal küzdenek, nekik még ki kell jönniük a fizikális munkából, meg kell szerezniük a mérkőzésekhez szükséges robbanékonyságot” – magyarázta, hozzátéve: integrálni kell a két részt, hogy a taktikai elemek közösen, jó kommunikációval tudjanak működni.
Dohában a szinkronúszók és a műugrók is versenyeznek, előbbieknél magyar részről párosban a juniorkorú Barbócz Blanka és Bastianelli Angelika igyekszik olimpiai kvótát szerezni, ami óriási bravúr lenne. Műugrásban három magyar versenyző indul. Egy és három méteren Mosena Estilla és Kun Patrícióa nem jutott döntőbe, előbbi a selejtezőben a 37., utóbbi pedig a 40. helyen végzett. A toronyugrásban induló Kovács Eszternek ez lesz az első felnőtt világbajnoksága, így a számára a tapasztalatszerzés lesz a cél.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
