Nem megy-e a gáz- és áramtakarékosság az egészségünk rovására? Mit érdemes gázról villanyra átállítani? Mikor kell nappalra letekerni a fűtést? Néhány, keveset emlegetett szempont.
A Tokió Vice – Egy újságíró a japán maffia hálójában című könyv nyomán készült HBO Max-sorozatból is ismerős lehet Jake Adelstein, a fiatal amerikai újságíró története. A szerző Japán egyik legnagyobb napilapjánál kap tudósítói állást. Munkája során az átlagemberek elől elzárt helyekre is eljut, és rádöbben, hogy az udvarias, modern és csillogó Tokió álarca mögött kegyetlen világ lappang. Egyre jobban belekeveredik ebbe a közegbe, és olyan információkhoz jut, amelyek szerettei és a saját életét is veszélybe sodorják. Adelstein az oknyomozó újságírás legjobb hagyományait krimiszerű izgalommal, fekete humorral és öniróniával ötvözi. A HVG Könyvek által kiadott regény több részletét is közöljük a most induló sorozatban.
Dicsőséges bevonulás helyett megtorlással és megfélemlítéssel gyarapította a trianoni Magyarországot a Horthy-korszak partizánvadász katonasága és csendőrsége. A délvidéki „kaland” részleteit sokáig államtitokként próbálták kezelni.
Szentendrén, a Ferenczy Múzeumi Centrumban látható a 94 éves Márkus Anna, külföldön Anna Mark néven ismertté vált grafikus és festő retrospektív tárlata.
Látszólag a hatóságok ingerküszöbét is elérte az Elf Bar-jelenség, de még ehhez is az kellett, hogy az alternatív cigi térhódítása miatt veszélybe kerüljön a kormányközeli dohánylobbi profitja.
Európa most fizet az energiafüggőségért, ám lehet, hogy az orosz államfő később szintén megkapja érte a számlát. Az Európai Ügyészség 4000 üggyel foglalkozott első évében, de további eszközökre van szüksége az eredményes munkához. A hozzávetőleg 2-3,5 millió ukrán menekült befogadásával Lengyelország ismét multikulti lesz. Válogatás a világlapok írásaiból.
A német vezetők nemzedékek óta vallják, hogy erősíteni kell az integrációt és az EU többre képes, ha kevesebb hatalom marad a nemzeti kormányoknál. Ez vitatható, de ebből a szempontból a kül- és biztonságpolitika különösen kényes területnek számít. Magyarország és Lengyelország ellenállását pedig másképp is lehet kezelni - fejti ki véleményében a lap külpolitikai rovatvezetője.
Rekordszintre nőtt a szén ára, és a bányatársaságok nyeresége, sőt a fűtőanyag globális fogyasztása is csúcsot dönthet. Az energiaínség hátrébb sorolja az éghajlatváltozási szempontokat.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen az újlipótvárosi Édesmindegyben.
Ha valakinek egészséges gyümölcsöt kínálnak, azzal többet lehet elérni, mint ha eltiltják őt a gyári készételektől. Ha legyet festenek a piszoárba, kevesebb fog mellé menni, mint ha figyelmeztető feliratokat helyeznek el.
A maguk módján a közintézmények is védekeznek a rezsidrágulás ellen, ám míg egy uszodát vagy múzeumot átmenetileg be lehet zárni, a kórházaknak, iskoláknak működniük kell. A kormány javaslata azonban – ahol tudnak, álljanak át fafűtésre – nem megoldás.
A második világháborús jóvátételi követelés felemlegetése valójában belpolitikai kérdés, írja a német lap. A legnagyobb kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szénája nem áll jól egy évvel a választások előtt, a gazdaság legatyásodott, az ország elszigetelődött Európában.
Ma Magyarországon bármilyen, nemi szerepekről, arányokról szóló megszólalás indulatokat vált ki, konfliktusokat generál és hideg félelmet kelt. Mert ez a politikai cél és eszköz. Vélemény.
Két részben közöljük a Heim Péter befektetési szakértővel készített HVG-interjút. Heim az első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszélt, a megoldásban szerinte Iránt kulcsszereplőnek kellene tekinteni, mert nélküle nem lehet biztonságos Európa olaj- és gázellátása. Heim elmondta azt is, milyen energetikai üzletek kötik Iránhoz. A mai folytatásban egyebek közt arról van szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz és az orosz oligarchákhoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.