Vészjelzés a fogyasztóvédőktől: ejtőernyősök jönnek a szakemberek helyére
A civil részvételt és olykor a szakmaiságot is száműző centralizálásnak érzik a fogyasztóvédők a békéltetőtestületek átalakítását, ami az ügyfelek bőrére megy.
Nem tartozik a népszerű foglalkozások közé a békéltetőtestületi tagság. Tolna megyében biztosan nem, hiszen ott újabb pályázatot kellett kiírni a helyi kereskedelmi és iparkamara mellett működő, 2020 januárjától gyökeresen megújítandó békéltetőtestület leendő tagjai és elnöke számára. Ahhoz ugyanis, hogy a testület felálljon, legalább öt jelentkező szükséges, márpedig Tolnában lasszóval is csak négyet tudtak fogni.
Pedig a békéltetőtestület az egész EU-ban fontos pillére a fogyasztóvédelemnek: ez az a fórum, ahol peren kívül, gyorsan, ingyenesen és – elvben – szakszerűen rendezni lehet az ügyfelek és a szolgáltatók közötti vitákat. Magyarországon tavaly majdnem 13 ezer volt belőlük. (Nem tartoznak ide a Magyar Nemzeti Bank alá tartozó, külön szabályozott Pénzügyi Békéltető Testület eljárásai.)
Noha Tolna megyében van a legkevesebb dolguk a békéltetőknek – 2018-ban mindössze 83 ügyben jártak el –, a pályázati fiaskó rávilágít arra, hogy valami nagyon nincs rendben a szeptember 1-je óta hatályos új szabályokkal. A HVG információi szerint a megyék közül a legtöbb ügyet futtató Pest megyében például az eddigi 26 békéltetőtestületi tag közül 18-an azért nem pályáztak újra a tisztségre, mert – mint egyikük elpanaszolta –
„meggyőződésünk, hogy itt már mindent levajaztak, a régi, elkötelezett szakembergárda helyett ejtőernyősöket futtatnak be”.
Hasonló a helyzet Budapesten is, ahová eddig az összes ügynek közel a fele érkezett, azért is, mert ide tartoztak a határon átnyúló, például internetes vásárlásokkal kapcsolatos, gyorsan szaporodó panaszok.