Chikán Attila: Nemcsak a gazdaságot, hanem a társadalmat is védeni kell a járványban

Chikán Attila

6 perc

2020.03.27. 05:30

2020.03.27. 07:38

Megbosszulja magát, hogy nem törődtünk eleget a reálgazdasággal, a válság súlyos intézményi anomáliákra világított rá, védeni kell, de a gazdaság működtetésének átfogó szabályrendszere nem felfüggeszthető – az alábbi cikkben erről is ír Chikán Attila volt gazdasági miniszter, aki úgy véli, sok változás, amelyet a válság ránk kényszerített, tartósan velünk marad.

Gondoljuk újra – talpon maradni, talpra állni
Közös gondolkodásra hívott a hvg360 szakértőket, akiktől azt kértük, írják meg véleményüket arról, miként lehet megakadályozni, hogy a vírusválság padlóra küldje a gazdaságot és a társadalmat. A sorozatot Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke nyitotta meg, őt követte Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter, ezúttal pedig Chikán Attila akadémikus, a Corvinus Egyetem volt rektora, egykori miniszter kapcsolódott be a beszélgetésbe.

Bajban van a világ, nem először és nyilván nem is utoljára. A tragikus fejlemények, az embermilliók életét megkeserítő hétköznapok és főleg a fenyegető veszélyek árnyékában keressük a válság kezelésének lehetőségeit. Írásomban ehhez szeretnék néhány gondolattal hozzájárulni – egy kicsit inkább elvi oldalról csatlakozva a sorra születő konkrét javaslatokhoz.

  • Nem gazdasági válság, de az is

Közgazdászként nehéz helyzetben vagyok, hiszen szakmai kompetenciám szerint főként a válság gazdasági vonatkozásaihoz tudok hozzászólni, miközben – ezzel nem mondok újat – ez a válság sem gyökereit, sem várható hatásait tekintve nem elsősorban gazdasági válság. Nem véletlen, hogy alig van vita a közgazdászok között a válságkezelés modelljét illetően – miközben persze nagy a bizonytalanság a modell paramétereiben.

Magam is egyetértek mind a likviditási, mind a munkaerővédelmi intézkedések fő tételeivel – arról viszont meg vagyok győződve, hogy a költségvetésből a válságkezelésre eddig meghatározott összegekhez képest nagyságrendileg nagyobb tételekre lesz szükség. Jelen helyzetben nem a költségvetést, hanem a gazdaság egészét kell védeni. Ez teszi lehetővé a humán szempontok, a szolidaritás érvényesítését a válsághelyzetben.

A költségvetés elengedése lényeges gazdaságfilozófiai váltást jelent, de elengedhetetlen – ellenkező esetben ugyanis a válság nemcsak gazdaságilag hozna létre ellehetetlenült helyzeteket, hanem a társadalom mélyebb rétegeiben is, ami a valamikor reményeink szerint bekövetkező kilábalást jelentősen megnehezíti. A kilábalás semmiképpen nem lesz egyszerű. A válság súlyos intézményi anomáliákat helyezett éles megvilágításba, ezek korrigálása évtizedes feladat. Nem most van az ideje, hogy bíráljuk az elmúlt évek egészségügyi és oktatási politikáját, de az azért ide kívánkozik, hogy nagy árat fizetünk érte.

A válságmegoldás sikere nagy mértékben függ a társadalom magatartásától, nemcsak hazánkban, a többi országban is. Az általam ismert múltbeli időkben nem volt olyan történelmi helyzet, amikor a politika és a gazdaság is ilyen mértékben kiszolgáltatott lett volna az emberek tömeges személyes magatartásának. Óriási társadalmi kísérlet ez, a modern kommunikáció birkózása az emberi természet és viszonyok számos hagyományos erejével. Csak remélni lehet, hogy a transzparencia, az őszinteség és a szolidaritás eszméi lesznek a hatékonyság fő szövetségesei.

  • Nincs csodafegyver – a szabályok érvényesek

Ez a válság valóban sok szempontból új, ismeretlen helyzetet jelent. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy a gazdaság működtetésének átfogó szabályrendszere felfüggeszthető. Igaz, hogy nem tankönyvszerű az a helyzet, ahogy a gazdasági válságot elindító sokkok megjelentek.