A Heves megyei településen lakó romák lassan tíz éve vannak rasszisták kereszttüzében. 2011-ben szélsőjobbos félkatonai szervezet felvonulásai után a kisebbségi jogok biztosa, Kállai Ernő megállapította, hogy az iskolában elkülönítik a roma gyerekeket. Az ebben az ügyben indított per utolsó felvonása zajlik.
Az utóbbi évtizedek legemlékezetesebb etnikai konfliktusaira nemcsak a politika, hanem a maguk módján a költők, írók is reagáltak. A címbe emelt szavakat Parti Nagy Lajos írta a Magyar Gárda utódszervezetének gyöngyöspatai masírozása után.
A rasszizmus most – a politika legfelsőbb régióiban is – a szegregált iskolai oktatás miatt kártérítést kapó gyöngyöspatai romák esete miatt éledt újra (a Fidesz legújabb ötlete, hogy Gyöngyöspata a kártérítést "természetben" fizesse). Az etnikai feszültségek keltésében Orbán Viktor kormányfő is részt vesz. A tanulságok levonásában segíthet a korábbi hasonló esetek felidézése.
„Az európai integráció folyamata nem zárulhat le addig, amíg az ország félmilliós roma népessége nem teljes értékű polgára a magyar társadalomnak. Amíg a rasszista kijelentéseket és a rasszista cselekedeteket – származzanak akár a közhatalom képviselőitől, akár magánszemélyektől – nem követi a társadalmi felháborodás kifejezése, s indokolt esetben büntetés” – állt abban a Lionel Jospin francia miniszterelnöknek címzett, 2001-ben írt nyílt levélben, amelyet 38 magyar értelmiségi – köztük Faludy György költő, Esterházy Péter író, Jancsó Miklós filmrendező, Kemény István szociológus és mások – írt alá, azt kérve, Franciaország adjon menedékjogot a Fejér megyei Zámoly községből elmenekült roma családoknak.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
A panel egy zebrára esett. Sérülés nem történt.
