A gyöngyöspataiak, akiknek "a haza egy kevéssé pozitív hangzású s tartalmú szó"

HVG

5 perc

2020.01.17. 12:00

2020.01.17. 12:04

A Heves megyei településen lakó romák lassan tíz éve vannak rasszisták kereszttüzében. 2011-ben szélsőjobbos félkatonai szervezet felvonulásai után a kisebbségi jogok biztosa, Kállai Ernő megállapította, hogy az iskolában elkülönítik a roma gyerekeket. Az ebben az ügyben indított per utolsó felvonása zajlik.

Az utóbbi évtizedek legemlékezetesebb etnikai konfliktusaira nemcsak a politika, hanem a maguk módján a költők, írók is reagáltak. A címbe emelt szavakat Parti Nagy Lajos írta a Magyar Gárda utódszervezetének gyöngyöspatai masírozása után.

A rasszizmus most – a politika legfelsőbb régióiban is – a szegregált iskolai oktatás miatt kártérítést kapó gyöngyöspatai romák esete miatt éledt újra (a Fidesz legújabb ötlete, hogy Gyöngyöspata a kártérítést "természetben" fizesse). Az etnikai feszültségek keltésében Orbán Viktor kormányfő is részt vesz. A tanulságok levonásában segíthet a korábbi hasonló esetek felidézése.

  • Zámolyi romák

„Az európai integráció folyamata nem zárulhat le addig, amíg az ország félmilliós roma népessége nem teljes értékű polgára a magyar társadalomnak. Amíg a rasszista kijelentéseket és a rasszista cselekedeteket – származzanak akár a közhatalom képviselőitől, akár magánszemélyektől – nem követi a társadalmi felháborodás kifejezése, s indokolt esetben büntetés” – állt abban a Lionel Jospin francia miniszterelnöknek címzett, 2001-ben írt nyílt levélben, amelyet 38 magyar értelmiségi – köztük Faludy György költő, Esterházy Péter író, Jancsó Miklós filmrendező, Kemény István szociológus és mások – írt alá, azt kérve, Franciaország adjon menedékjogot a Fejér megyei Zámoly községből elmenekült roma családoknak.