A közelmúltban a kormány 1%-ról 2,7%-ra emelte az ez évi költségvetési deficit tervezett értékét. Azért ennyire, és nem többre, mert szerinte „nem szabad ilyen körülmények között sem 3 százalék fölé menni, mert a végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát. Ezért tartani kell a hiányt egy bizonyos szint alatt, ezt most 2,7 százalékban határoztuk meg,
a 3 a vörös vonal az én számomra.
Aki szerintem most indokolatlanul vagy túl nagy léptékben kezd el adósodni, azt néhány hónap múlva, amikor túl leszünk a válság első nagy hullámain, akkor fölakasztva találja magát, ott fogják egy dróton rángatni a hitelezők meg a spekulánsok” (Orbán Viktor, Kossuth Rádió 2020. április 10).
A kitűzött számszaki mérték és a miniszterelnöki magyarázat kapcsán három kérdést célszerű feltenni.
- Kezelhető-e a válság 2,7%-os hiánycél mellett?
- A szükséges mértékű deficitnövekedés kiszolgáltatottá tenné-e az országot (a külföldi befektetőknek)?
- A magasabb költségvetési hiány finanszírozható-e más módon?