Horváth Aladár: Nem maradhat következmények nélkül, ha Orbán cigányok ellen uszít

Még a köztársasági alkotmány helyére ültetett illiberális alaptörvény is elismeri azon jogunkat, hogy: „A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére.”

Mint jól ismert, a miniszterelnök január elején a gyöngyöspatai cigány gyerekek és családjaik becsületének csorbítására alkalmas kifejezést használt, amikor őket nyerészkedőknek állította be, akik „nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”. A kormányfő mintha megfeledkezett volna arról, hogy a magyar bíróság nem el nem végzett munka után, hanem súlyos jogsértésért ítélt meg kártérítést a patai gyerekeknek. Azért, mert a magyar állam megfosztotta a gyöngyöspatai roma gyerekeket az azonos színvonalú oktatástól.

A gyöngyöspataiak, akiknek "a haza egy kevéssé pozitív hangzású s tartalmú szó"

A Heves megyei településen lakó romák lassan tíz éve vannak rasszisták kereszttüzében. 2011-ben szélsőjobbos félkatonai szervezet felvonulásai után a kisebbségi jogok biztosa, Kállai Ernő megállapította, hogy az iskolában elkülönítik a roma gyerekeket. Az ebben az ügyben indított per utolsó felvonása zajlik.

Ugyancsak az alaptörvény írja elő, hogy Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Ez alapján a kormány politikájának a roma magyarok társadalmi integrácójára, vagyis a diszkriminációmentes esélyteremtésre kell helyeznie a hangsúlyt. Tehát az államnak nemhogy a megítélt kártérítést kell kifizetnie, de alkotmányos kötelessége azonnali intézkedések meghozatala a több száz magyar településen hasonlóan kirekesztett és jövőtlen helyzetbe sodort cigány tanulók helyzetének rendezésére.

Ezzel szemben az orbáni nyilatkozat a gyöngyöspatai közösség társadalmi megbecsülését sértő, rágalmazó és gyűlöletre uszító jogellenes közlés.