A második hullám dilemmái: gazdaságvédelmi kísérlet vagy egészségügyi hazárdjáték?

8 perc

2020.09.04. 13:00

A márciusi országleállás alacsonyan tartotta az esetszámokat, de hazavágta a gazdaságot. A második hullám beköszöntével újra döntéshelyzetbe került a kormány, és úgy tűnik, most a piac életben tartása élvez előnyt.

Szijjártó Péter külügyminiszter kimondta a második hullám nem hivatalos mottóját:

„a magyar gazdaság leállását kell megakadályozni”.

Az elmúlt fél év egyik fő tapasztalata az volt, hogy a gazdaság nem bír ki több csapást a vírus miatt. A második negyedév 13,6 százalékos visszaesése után, illetve a járvány ezen fázisában, rekordmennyiségű napi regisztrált fertőzésnél tehát olyan intézkedések születtek (és lehet, hogy kell még születniük), amelyek igyekeznek megtalálni az egyensúlyt a hatékony vírusvédelem és a gazdaság életben tartása között.

Szijjártó szerint a határzár pontosan ezt a célt szolgálja. Csütörtöki Facebook-bejelentkezésében úgy fogalmazott, hogy ez az intézkedés egyelőre kiváltja a belső szigorításokat, így nincs szükség iskolazárra és kijárási korlátozásra, ami „drámai társadalmi és gazdasági következményekkel járna”. Bár Szijjártó Péter szerint meg kell gátolni a vírus behurcolását, valójában a fertőzés már az országon belül terjed: az augusztusban regisztrált eseteknek csupán 11 százaléka volt hazautazáshoz köthető.

Orbán Viktor is hasonlóan látja a helyzetet, és egyelőre kitart a bevezetett intézkedések mellett. A miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban úgy fogalmazott, hogy három kiemelt feladat áll az ország előtt:

„menteni az életeket és ezzel együtt biztosítani az idősek védelmét, fenntartani az iskolák működését, és felpörgetni a gazdaságot, mert nagy baj lesz, ha megint le kell állni.”

A látszatra egészségügyi célú óvintézkedéseket tehát úgy rajzolták fel, hogy közben a gazdasági érdekeket is hasonlóan szolgálják. Áprilisban és májusban az ipari termelés visszaesése a 30 százalékot is meghaladta: a kereslet csökkenése és a biztonsági intézkedések mellett a hirtelen lezárt Európában akadozott az alapanyag-ellátás és megnövekedtek a szállítási költségek is. A gazdasági növekedés derékba töréséhez hozzájárult a beruházások csökkenése és a kiskereskedelem válsága is. Bár utóbbi volt az egyetlen ágazat, amely legalább stagnálni tudott júniusra, a nem esszenciális boltok bezárása, a kijárási korlátozások és az idősek vásárlási idősávja egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a GDP csaknem tíz százalékát adó belső fogyasztás is jelentősen csökkenjen.

A kormány tétlenül figyeli, hogy megjött a víruscunami

Az iskolakezdéstől várták a járvány második hullámát a szakemberek, az a rémálmukban sem szerepelt, hogy a gyerekek emelkedő esetszámok mellett látják viszont egymást. A kormány a helyzet kezelését rálőcsöli az egyre idegesebb helyi közösségekre.