Súlyosbítja-e a gazdasági válságot, hogy elmaradt az olimpia és a foci-Eb?

Volt kisebb bajunk is idén ennél, de ha valaki véletlen elfelejtette volna, annak megemlíthetjük, hogy nem volt ebben az évben sem foci Európa-bajnokság, sem olimpia. Nyilván nem ez fogja padlóra küldeni a gazdaságot, azt a munkát elvégzi a járvány – de mégis, minden alkalommal, amikor nagy sporteseményt rendeznek, kijön egy-két hangzatos című újságcikk arról, hogy ez mennyire megdobja a gazdaságot.

Még jó, hogy vannak közgazdászok, akik nekiálltak megvizsgálni, valóban létezik-e a párosévhatás, van-e érzékelhető hatásuk a nagy sporteseményeknek a gazdaságokra. 1992 óta minden páros évben van két nagy sportesemény (addig a téli olimpiákat ugyanabban az évben tartották, mint a nyáriakat), vagyis ha van ilyen trend, annak már illene látszania a számokon. Azt sokan elemezték, hogy mi történik a rendező országoknál – a konklúzió általában az, hogy egy erős gazdaságot megdobhat egy olimpia vagy nagy focitorna rendezése, a kevésbé gazdag helyeken legfeljebb a közhangulat lesz jobb –, de mi a helyzet a többi országban, ahol csak nézik az eseményt?

Túlságosan is egyszerű volna azt mondani, hogy nézzük meg a GDP-adatokat, de természetesen kapásból adja magát az ötlet. Ha azt várjuk, hogy bizonyítékot találunk a párosévhatás létezésére, azt kellene látni, hogy a páros években szignifikánsan nagyobb a gazdasági növekedési adatok átlaga, mint a páratlanokban – sőt, mivel az amerikaiakat annyira nem érdekli a foci, mint minket Európában, az európai különbség a páros és a páratlan évek között nagyobb kell, hogy legyen, mint az USA-ban.

És azt a meglepő eredményt kapjuk, ha a Világbank 1970 óta vezetett számait nézzük: a mostani EU-ban a páros években átlagosan 1,73 százalékkal nőtt a GDP, a páratlanokban csak 1,37-tel. Az Egyesült Államokban a páros években 2,09, a páratlanokban 1,91 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye átlagosan.

Sajnos ez túl szép ahhoz, hogy ennyire egyszerű legyen. A magyarázat ugyanis az eltérésre három évszám: 1975, 1993, 2009. Ebben a három válságos évben akkorát esett a gazdaság, hogy az lehúzta az átlagot, és teljesen véletlenül mindhárom év páratlan, miközben olyan páros év, amikor ekkora zuhanást mértek volna, nem volt. Dobhatjuk ki a szép statisztikákat – kivéve persze, ha valaki bebizonyítja, hogy ebben a három évben azért volt válság, mert nem tartottak olimpiát, de ha ez megtörténne, akkor az illetőnek azonnal kinéz egy közgazdasági Nobel-díj is.

Elszálló költségvetés, pangó beruházások: mélyponton a magyar gazdaság

Mégsem közelíti meg Magyarország gazdasági fejlettsége és életszínvonala 2030-ra Ausztriáét - vett vissza korábbi vágyaiból a jegybank elnöke, aki még a minap is abban reménykedett, hogy a járványt visszaesés nélkül át lehet vészelni.