Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A közgazdászok fantáziáját régóta izgatja a kérdés, hogy a nagy sportesemények – olimpiák és világbajnokságok – milyen hatást gyakorolnak a gazdaságra. Hozzák vagy inkább viszik a pénzt? Mennyit nyer a házigazda és mennyit a győztes nemzet? Az idei dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság okán új lendületet vettek a latolgatások, pláne, hogy ezúttal egy olyan ország kapott jogot a nagy sportesemény megrendezésére, amelynek GDP-je jóval elmarad az eddigi rendezőkétől.
A német Commerzbank 1974-ig visszamenőleg vizsgálta meg az előző kilenc labdarúgó-világbajnokság lehetséges gazdasági hatásait. A házigazda országokban a külföldi építőipari befektetések a bajnokságot megelőző évben átlagosan 1 százalékkal csökkentek, a nagy sportesemény évében 0,4 százalékkal mérséklődtek, majd egy évvel később 1,5 százalékkal emelkedtek. Az elemzők ezzel szemben – logikus módon – azt várták volna, hogy a befektetések a bajnokság előtti évben emelkednek igazán, hiszen az előkészítő munkálatok java akkor indul el.
Nagy gazdaság, kis haszon
Persze lehet, hogy mindez egyszerűen a gazgaság nemzeti sajátosságainak és a világgazdaság ciklikus változásainak tudható be, amire a labdarúgó-világbajnokságok csekély befolyást gyakoroltak – ismerik el a Commerzbank közgazdászai. A kilenc világbajnokságból négyet például a világgazdaság lassuló periódusában rendeztek meg, ami igen csak rányomta bélyegét az említett makroadatokra. Még fontosabb az a megállapítás, hogy minél nagyobb egy gazdaság, annál kisebb a világbajnokságok és az olimpiák „gazdaságfelpörgető” hatása, hiszen a sporteseményekhez kapcsolódó beruházások eltörpülnek az ország teljes GDP-jéhez képest.
Az idei világbajnokság helyszínválasztása viszont az eddigieknél eredményesebb gazdasági megközelítést tehet majd lehetővé, hiszen a Dél-afrikai Köztársaság GDP-je nem éri el az eddigi rendezőkét, illetve nagyjából azonos szinten van a versenynek otthont adó Argentínáéval, Mexikóéval, s a következő helyszín Brazíliáéval. Bár az ország nem teljesen rutintalan a nagy sportesemények lebonyolításában, hiszen már sikeresen rendeztek 1995-ben rögbi-, 2003-ban pedig krikett-világbajnokságot, a focivébé azonban nagyságrendekkel nagyobb esemény.
Megaköltségek, túlzó elvárások
A 2010-es világbajnokság összköltségeit nehéz megbecsülni: a dél-afrikai kormány előzetes számításai szerint a stadionok építése és felújítása 5 milliárd rand közpénzbe (1 rand = 100 cent, 29 forint) kerül, további 5,2 milliárdra rúg a repülőtérek fejlesztése, 3,5 milliárdba az útfejlesztés, beleértve a vasutat is. Így az egyéb forrásokat is beszámítva körülbelül 4,5 milliárd dollárra tehető a vébé összköltsége, amely a dél-afrikai GDP 1,6 százalékának felel meg.
Persze a dél-afrikai kormány cserébe jelentős gazdasági hasznot vár, leginkább a turisztikai bevételek növekedése révén. Konkrétan 55,7 milliárd rand (7 milliárd dollár, a GDP 2,4 százaléka), 415 ezer új munakhelyet, 19 milliárd rand adóbevételt. Mindezt arra alapozva, hogy a vébé körülbelül 450 ezer turistát vonz ezen a nyáron az országba, 2015-ig pedig összesen 2,2 milliót.
A Commerzbank elemzői szerint azonban túlzottan optimisták ezek a várakozások. A látogatók száma inkább 350 ezerre tehető és a gazdasági növekedésre gyakorolt várható hatás is csak mintegy 0,5 százalékpontra becsülhető. Az európai turisták nagy részét ugyanis – a világgazdasági válsággal karöltve – várhatóan elriasztja a hosszú és drága repülőút, a magas szállodai árak. Szemben a 2006-os németországi világbajnoksággal, ahová a 32 résztvevőből 12 ország focirajongóinak csupán egy viszonylag rövid utat kellett megtenniük, nem beszélve a közbiztonságban mutatkozó óriási különbségekről, ami szintén nem teszi vonzóvá a dél-afrikai vébét az európai futballdrukketek számára.
A Commerzbank szerint a vébészervezés egy potenciális árnyoldala már most jól látszik: az elektromos áram korlátozott kapacitása problémákat okozhat, hiszen a stadionok világítása kap majd prioritást, ami fennakadásokat kokozhat a dél-afrikai gazdaság számára különösen fontos bányászatban. A dél-afrikai kormányzat mindenesetre bízik a vébéhez kapcsolódó fejlesztések hosszútávú pozitív hatásaiban.
A FIFA aranytojást tojó tyúkja
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) számára viszont biztos profit a világbajnokság: a 2006-os vébé 2,9 milliárd svájci frankot hozott a szervezet konyhájára, ebből 1,7 milliárdot tettek ki a 214 országra érvényes televíziós közvetítési jogok, az összköltség pedig 881 milliót emésztett fel. Vagyis a FIFA 1,98 milliárd frank (1,6 milliárd dollár) tiszta hasznot zsebelhetett be. A németországi döntők 556 millió euró bevételt és 156 millió profitot generáltak, utóbbiból 45 milliót kapott a FIFA, 111 milliót a német szervező bizottság. Így nem csoda, ha nagy csata folyik a szervezés jogáért.
A mostani vébétől a FIFA 3,3 milliárd dollár bevételt vár, a költségeket levonva 2,2 milliárd tiszta hasznot, kicsivel többet, mint 2006-ban. Ennek felét a FIFA a labdarúgás fejlesztésére, a nemzeti szervezetek támogatására szánja, és igyekszik hangsúlyozni, hogy a maradék 1 milliárd sem számít – hagyományos értelemben véve – profitnak, hanem egyfajta tartaléknak, nem várt események, például terrorista támadás vagy természeti katasztrófa esetére.
Reklámok prémium áron
Sokkal nehezebb számszerűsíteni a vébén reklámozó cégek hasznát. A 2006-os világbajnokság stadionjaiban – a FIFA hivatalos partnereként – 16 cég reklámozta termékeit és szolgáltatásait, összesen 714 millió svájci frankot fizetve a kiváltságért. Azt azonban nem tudjuk, hogy az eladásokat mennyivel növelték meg a vébés hirdetések, de a cégek aligha fizetnének súlyos milliókat a reklámjogokért, ha nem látják azokat megtérülni.
Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a mostani vébét megterheli a világgazdasági recesszió. A globális televíziós hirdetési bevételek például várhatóan 3,7 százalékkal nőnek 2010-ben – részben a vébé miatt –, ám ez csak részben kompenzálja a 2009-es 8,1 százalékos visszaesést – állítja az Informa Telecoms & Media piackutató. Sőt, a hirdetési bevételek várhatóan 2012-ig nem érik el a 2008-as szintet. Ráadásul az új internetes és mobil technológiáknak köszönhetően a média ma már olyan mértékben fragmentált, hogy a hirdetők egyre kevésbé hajlandók megfizetni a világbajnokság idejére érvényes prémium árakat a hagyományos tévéreklámokért.
Hogy miért éri meg a Dél-Afrikai Köztársaságnak mégis a világbajnokság megrendezése? Mert meg akarják mutatni magukat a világnak. Egy ilyen hatalmas eseményt feszült globális figyelem övez. S az egykor az apartheid miatt kiközösített ország az egész emberiség előtt bizonyíthatja, hogy jól haladnak egy olyan új világ építésével, amelyben bőrszíntől, vagy éppen törzsi hovatartozástól függetlenül képesek összefogni, s elismerésre méltó teljesítményt elérni. A gazdasági haszon attól függ, hogy a világ, köztük a politikai és üzleti döntéshozók milyen benyomásokat szereznek. Ha jókat, az sokkal könnyebbé teheti egy ambíciózus ország felzárkózását.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos kedvezményes kamatozású termék érhető el a Széchenyi Kártya Programban, illetve az EXIM Magyarországnál.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Később biciklivel, motorral, vonattal és gyalog folytatja az ország bejárását.
Az orosz elnök úgy véli, hogy országa gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedésnek ellenálljon.