A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus, a felfedező és a névadó azoknak a táborába tartozik, akikre hivatkozva állítható: nem is kell érettségi a tudományos karrierhez, a világhírhez. A közkeletű anekdota szerint az ifjú Röntgent azért csapták ki a gimnáziumból, mert nem volt hajlandó elárulni, melyik diák tett közzé gúnyrajzot az egyik tanárról. Más életrajzírók szerint az – vagy az is – lehetett a háttérben, hogy a tehetős textilkereskedő család fiának az üzletben lett volna a helye. Ha így volt is, nem maradt így sokáig: a kísérletező kedvű fiút (egyebek mellett a szivarszívogató gép fiatal feltalálóját) a szülei bölcsen elengedték a vállalkozásból.
Röntgen kis késéssel bőségesen bepótolta a mulasztást a zürichi műegyetemen, ahol érettségi nélkül is hallgató lehetett. Néhány más tudományos állomás után a würzburgi egyetemen lett tanár, és bár lelkiismeretes professzorként ismerték, igazából senki sem nézte ki belőle, hogy viszonylag idősen, ötvenévesen, 1895-ben világraszóló felfedezést tesz, 1901-ben pedig megkapja a világ első fizikai Nobel-díját.
Wilhelm Conrad Röntgen a würzburgi egyetemen 1898-ban, kezében röntgencsővel /// Nem nézték volna ki belőle
Deutsches Röntgen-Museum / CC BY-NC-SA
Utólag nehéz megállapítani, melyik lehetett az első röntgenkép, de az első, amely fennmaradt, az a technikatörténet egyik legismertebb dokumentuma: Röntgen a felesége, Anna Bertha gyűrűs kezéről készítette. A megdöbbentő újdonságot, saját puszta csontjainak képét látva az asszony úgy érezte, mintha saját halálával nézne szembe. Másoknál ez nem maradt jelképes, hanem szomorú valósággá vált.
A történelmi jelentőségű kép Röntgen feleségének kezéről /// Véletlen
Deutsches Röntgen-Museum és Wilhelm Conrad Röntgen / CC BY-NC-SA
