Számítanak-e a cigány életek?

Amerikában élve a napokban több interjút adtam a magyar rádióadóknak az itt váratlanul berobbant társadalmi feszültségről és zavargásokról, amelyeket egyesek „színes forradalomnak”, Amerika „arab tavaszának” vagy „bimbózó polgárháborújának” is neveztek.

  • Dobozi István Dobozi István
Számítanak-e a cigány életek?

A rádióhallgatóktól szép számmal érkeztek visszajelzések, amelyekben – nem kis meglepetésemre – volt egy közös szál: „Itt, Magyarországon sem jó a járvány- és a gazdasági helyzet, de nálunk legalább nincs színesbőrű-kérdés.” Akkor a romakérdés micsoda? – kérdeztem vissza többeknél is. Megdöbbentett, hogy nálunk sokan mennyire nem érzékelik, hogy a magyar (és a közép-európai) romák gazdasági és társadalmi helyzete – köntörfalazás nélkül kimondva: mély diszkriminációja és alig burkolt intézményes szegregációja – sokkal súlyosabb, mint manapság az amerikai feketéké. A tipikus afroamerikai polgárnak többszörösen magasabb a jövedelme, mint a magyar átlagjövedelem, s toronymagasan fölötte van a romaátlagnak. (A feketék munkanélküliségi adatai 2000 és 2019 között látványosan csökkentek, ezzel karöltve tempósan emelkedett az afroamerikaiak jövedelme, az utóbbi években a munkabérük növekedési üteme felülmúlta a fehér dolgozókét is.)

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.