Libanon éveken át puskaporos hordón élte az életét

Egy héten belül kétszer is csatatérré váltak Bejrút utcái. Az utóbbi napokban azért, mert haragos tüntetők tízezrei csaptak össze a rendfenntartókkal. A tiltakozók köveket dobáltak több kormányépületre, sőt be is hatoltak két minisztériumba és a bankszövetség épületébe. A rohamrendőrök könnygázgránátokkal igyekeztek útját állni a felbőszült tömegnek. A tüntetők elszántsága egyelőre kőkemény: el is érték a kormány lemondását. Viszont az államfő még nem távozott, így a tüntetések valószínűleg folytatódni fognak.

Több tucat sérültje van a hétfő esti bejrúti tüntetéseknek

A tüntetők a törvényhozás épületébe akartak bejutni, miután az ellenzék vezetői a parlament feloszlatását kezdték követelni. A libanoni fővárosban a múlt keddi hatalmas robbanás óta nagy a feszültség, a kormány hétfőn le is mondott.

A düh oka a világon az eddig ismert egyik legnagyobb, nem nukleáris eredetű robbanás, amely a levegőbe röpítette Bejrút kikötőjét, megölt 158 embert, több mint hatezret megsebesített, és 300 ezret tett hajléktalanná. A kikötő egyik raktárában 2750 tonna ammónium-nitrát robbant fel a helytelen tárolás és a jó hat éven át tartó bürokratikus aktatologatás miatt. A detonáció ereje a becslések szerint 300 és 700 tonna TNT-egyenérték között lehetett, de volt olyan szakértő, aki 1-2 kilotonnára taksálta – a Hirosimára 1945 augusztusában ledobott atombomba 15 kilotonnás volt.

A feltehetően tűz és egy kisebb robbanás által beindított – elsősorban műtrágyaként használt, de bányákban és építkezéseken alkalmazott robbanóanyag alkotóelemeként is ismert – ammónium-nitrát detonációja után olyan gomba alakú füstfelhő keletkezett, mint amilyet az atomrobbantások után lehet látni.