Orbán-ellenes tüntetéseken skandált jelmondattá vált az „elvesztette közpénz jellegét” kifejezés, holott
ez a szókapcsolat – ironikus módon – magának a Fidesznek a műve.
Igaz, eredetileg „elveszíti közvagyon jellegét” formában írták bele abba a törvénymódosításba, amellyel 2016-ban annak a 266 milliárd forintnak a sorsát akarták elrejteni a kíváncsi szemek elől, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az újonnan létrehozott alapítványainak juttatott.
A manőver formailag nem sikerült, a módosítást a parlament kétharmados fideszes gépezete zökkenőmentesen megszavazta ugyan, de később az Alkotmánybíróság elkaszálta. A Kúria pedig egy konkrét adatigénylési perben mondta ki, hogy az alapítványok közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el.
Óriási pofont adott az Ab Matolcsyéknak
Elkaszálta az Alkotmánybíróság az MNB-s pénzek elrejtését lehetővé tevő törvényt. Az Ab kimondta: a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét attól, hogy az MNB egyik alapítványába vagy cégébe csatornázza.
A magyar állam kifelé azért még 2019-ig hadakozott az uniós statisztikai hivatallal, kötve az ebet a karóhoz, hogy az a nemzetgazdasági szinten is szabad szemmel látható méretű vagyon nem az államháztartás része. Végül a kormány beadta a derekát, és ezzel lezártnak tekinthető a kérdés, hogy a több száz milliárd forint elvesztette-e közpénz jellegét: nem. Legalábbis papíron.
