Furcsa halmazállapotú kvázi közpénzzé vált az MNB-alapítványok vagyona

Orbán-ellenes tüntetéseken skandált jelmondattá vált az „elvesztette közpénz jellegét” kifejezés, holott

ez a szókapcsolat – ironikus módon – magának a Fidesznek a műve.

Igaz, eredetileg „elveszíti közvagyon jellegét”  formában írták bele abba a törvénymódosításba, amellyel 2016-ban annak a 266 milliárd forintnak a sorsát akarták elrejteni a kíváncsi szemek elől, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az újonnan létrehozott alapítványainak juttatott.

A manőver formailag nem sikerült, a módosítást a parlament kétharmados fideszes gépezete zökkenőmentesen megszavazta ugyan, de később az Alkotmánybíróság elkaszálta. A Kúria pedig egy konkrét adatigénylési perben mondta ki, hogy az alapítványok közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el.

Óriási pofont adott az Ab Matolcsyéknak

Elkaszálta az Alkotmánybíróság az MNB-s pénzek elrejtését lehetővé tevő törvényt. Az Ab kimondta: a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét attól, hogy az MNB egyik alapítványába vagy cégébe csatornázza.

A magyar állam kifelé azért még 2019-ig hadakozott az uniós statisztikai hivatallal, kötve az ebet a karóhoz, hogy az a nemzetgazdasági szinten is szabad szemmel látható méretű vagyon nem az államháztartás része. Végül a kormány beadta a derekát, és ezzel lezártnak tekinthető a kérdés, hogy a több száz milliárd forint elvesztette-e közpénz jellegét: nem. Legalábbis papíron.