Putyinon kívül újrázott Sebastian Kurz osztrák kancellár, Szlovákiában viszont lapátra tették Robert Ficót. Harry herceg szakított a brit királyi családdal, dél-koreai film nyert Oscart.
Donald Trump amerikai elnök parancsára egy pilóta nélküli repülőről kilőtt rakétával megölték Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, a Forradalmi Gárda elit alakulatának, az al-Kudsz Erőnek a parancsnokát. Washingtoni indoklás szerint Irán – Ali Khamenei legfőbb vallási vezető után – második legnagyobb hatalmú vezetője sok ember haláláért volt felelős. Teherán az ő irányításával építette ki az Iránnal szövetséges milíciák hálózatát Libanontól Jemenig. A hazájában hősként tisztelt tábornoktól milliók búcsúztak a temetési szertartáson.
Visszafogott bosszúként Irán két, amerikai katonáknak is otthont adó iraki támaszpontot támadott meg rakétákkal. Aztán, újabb amerikai megtorlástól tartva, az irániak Teherán mellett tévedésből lelőttek egy ukrán utasszállító gépet, a fedélzeten lévő 176 ember életét vesztette. A februári parlamenti választáson jelentős győzelmet arattak a keményvonalasok, ehhez azonban a mérsékelt jelöltek kizárása is kellett.
A tavasszal sáskajárás, az egész évben pedig a koronavírus-járvány által rendkívüli módon sújtott Iránban több rejtélyes tűzeset és robbanás történt, novemberben pedig ismeretlen fegyveresek Teherán mellett lelőtték az ország vezető atomtudósát, aki a titkos nukleáris programot irányította. Teherán Izraelt gyanítja a merénylet mögött, és megtorlást helyezett kilátásba. Washingtonnak nem sikerült újra élesítenie az Irán elleni nemzetközi szankciókat az európai hatalmak ellenállása miatt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ugyanakkor megállapította, hogy Irán – a megengedettnél tisztább és több urán dúsításával – megsértette a 2015-ös atomalkut, amelyből az USA 2018-ban lépett ki.
Pattanásig feszülnek az idegek a Közel-Keleten az iráni atomtudós likvidálása után
Az iráni atomprogram atyjának meggyilkolása, valamint az izraeli és szaúdi vezetők találkozása Iránnak és az USA-nak is intő jel a térség erőviszonyainak megváltozására.
Ausztriában letette a hivatali esküt a néppárti (ÖVP) Sebastian Kurz kancellár új kormánya, amelyben ezúttal a zöldek a partnerek a botrányba keveredett és szétesett szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) helyett. A 2019. szeptemberi választáson 13,9 százalékos eredménnyel a parlamentbe visszatérő zöldeknek a 37,5 százalékot szerzett ÖVP diktálta a feltételeket, és az összes fontos minisztériumot magának tartotta meg. A környezetvédő pártnak az igazságügyi, a nagy pénzek fölött rendelkező infrastrukturális, valamint a szociális és egészségügyi tárca jutott. Az év elején viszont még senki sem sejtette, hogy a koronavírus-járvány miatt milyen hatalmas feladat hárul az utóbbi minisztériumot vezető Rudolf Anschoberre. A zöldek első éves kormányzati teljesítménye ugyanakkor halványnak bizonyult, és Kurz ambiciózusan vezethette Ausztriát.
Bécsben újra van K. und K., de csodaszámba menne, ha sokáig fennmaradna
Az osztrák konzervatívok és zöldek példát mutathatnak Európának, de főleg a németeknek a kormánykoalíciójukkal, amely az ökológiai és ökonómiai értékeket próbálja új módon összefésülni. Ha nem sikerül, az a szélsőjobbnak ágyazhat meg.
Az előző koalícióban nagyobb ellensúlyt képező FPÖ a vezetője, Heinz-Christian Strache tavalyi ibizai leleplező videója miatti botrány nyomán a mandátumai kétötödét elveszítette. A személyi konfliktusoktól sújtott FPÖ kizárta a korrupciós kísérleten kapott Strachét, aki sikertelenül próbált visszakapaszkodni a politikába. Az októberi bécsi önkormányzati választáson a nevét viselő új pártja elbukott a bejutási küszöbön, az FPÖ pedig a 2015-ös 30 helyett csupán 8 százalékot szerzett.
353-ról 529-re nőtt a gyermekotthonokban, nevelőintézetekben regisztrált bűncselekmények száma tavaly az előző évhez képest – derült ki a HVG által kikért adatokból.
Orbán Balázs egész Magyarország nevében óhajtotta ezt, és azzal biztatott, hogy Varga Juditnak sikerült.
