Évi több száz milliárd dollárt bukik a világ, mert nincs szemüvege mindenkinek, akinek kell

Nagyon ritka a közgazdaságtanban, hogy egy hatalmas jelentőségű ötlet gazdasági hatását meg sem próbálják megbecsülni. Persze kinek jutna eszébe kiszámolni, mekkora hatása volt a világ gazdaságára a kerék feltalálásának, vagy épp a papírnak?

Részben hasonló a helyzet a szemüveggel is, amely hétköznapi használati tárgyként az emberiség történetének egyik legnagyobb hatású találmánya, amelyről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Egy találmány, amely jobb körülményeket teremt a mindennapi életben, a munkában, a tanulásban és a szórakozásban egyszerre, és a világ több mint felének szüksége van rá – hát nem csodálatos?

Amikor lelkes közgazdászok nekiállnak számolni, hogy mekkora a szemüveg gazdasági hatása, a legtöbben azt a hibát követik el, hogy a logikusnak tűnő első utat válasszák: megpróbálják megnézni, hogy mi volt a világgal a szemüveg tömeges elterjedése előtt. Nem működik – egyszerűen azért, mert elég sok idő eltelt a találmány tömegessé válása óta ahhoz, hogy a világon gyakorlatilag mindenben érezni lehessen a hatását. Ekkor viszont sokaknak eszébe jutott: nem a régmúltban kell kutakodni, hanem meg kell figyelni a világ szegényebb harmadát-negyedét, ahol rengeteg ember még most sem jut hozzá szemüveghez. Ráadásul az ő helyzetük mutatja, hogy

az egész kérdés sokkal több, mint elméleti közgazdászok „mi lett volna, ha” játéka.