Veszélyeztetik-e a magyar oltásellenesek a járvány legyőzését?
Nemzetbiztonsági kockázatnak számítanak-e az oltásellenes, vírustagadó csoportok hangadói, vagy ártalmatlanok? Ki vagy kik döntik el az, hogy valaki nemzetbiztonsági kockázat-e? Különösen fontos kérdések ezek Magyarországon, ahol úgy tűnik, hogy a járvány elleni védekezésben a kormányzat mindent egy lapra, az oltásokra tett fel, miközben európai viszonylatban viszonylag sokan oltásellenesek.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén a kínai egyetem mellett az oltásellenes, vírustagadó csoportok is terítékre kerülhetnek – tudtuk meg a testület egyik tagjától. A téma nagyon is időszerű: Magyarországon éppen most tetőzik a járvány, de nem tudni, ez a tetőzés meddig tart, ráadásul optimista és pesszimista forgatókönyvek is léteznek arról, hogy az április 19-ei iskolanyitásoknak, valamint az eddig bevezetett lazításoknak milyen következményei lesznek.
A kormányzat egyértelműen az oltásokra építi a védekezési stratégiát, Orbán Viktor ezt világosan az emberek tudtára adta, amikor azt mondta: korlátozó intézkedésekkel legfeljebb csak lassítani lehet a járványt, megállítani csak az oltásokkal. Ám abban a legtöbb egészségügyi szakértő egyetért, hogy a nyájimmunitáshoz még nem elég az a több mint négymillió ember, akik eddig regisztráltak az oltásra, még akkor sem, ha bőven lehetnek olyanok, akik nem regisztráltak ugyan, de már átestek a betegségen. Ráadásul egy januárban, az Európai Bizottság által közzétett felmérés szerint a magyar lakosság az egyik leginkább oltásellenes az egész Európai Unióban. Igaz, január óta némiképp javulhatott az emberek oltáshoz való hozzáállása, amit az is bizonyít, hogy azóta azért az oltásra regisztrálók száma is nőtt.
Bizonytalan oltásügyben? Tudósok vizsgálják, miért
Immanuel Kantra is lehet hivatkozni vagy a Fülöp-szigeteki dengue-járványra is. Egy angol egyetemen külön csoport kutatja az oltás iránti bizalom - illetve bizalmatlanság - hátterét. Ez a bizalmi kérdés a WHO szerint nagyobb egészségügyi kockázat, mint az AIDS.
Persze az oltakozni nem kívánó emberek között nem lehet egyenlőségjelet tenni. Vannak, akik csak a koronavírus elleni oltóanyaggal szemben bizalmatlanok, mondván, az első hullám óta azt hallgatták szakértőktől, hogy egy hatékony és biztonságos vakcina kifejlesztése évekbe telhet, erre tessék, viszonylag hamar már használják is ezeket az oltásokat. Mások bizonyos vakcinák biztonságában kételkednek. Ám akadnak, nem is kevesen, akik általánosságban elleneznek minden oltóanyagot, ők az oltásellenesek. És vannak, akik ennél is tovább mennek azzal, hogy nem csak az oltásokat ellenzik, de a vírusok létezését is tagadják. Végül pedig vannak, akik nem csak vallják, de hirdetik is azt, hogy a vírusok nem léteznek, az oltás pedig rossz.