Reményi Andrea: Miért nem beszélünk (elegen) idegen nyelveket?

Ami a nyelvtudásunkat illeti, EU-s felmérések szerint az utolsó helyek valamelyikén állunk az uniós országok között. Például a 2016-os Eurostat-felmérés szerint a magyarországi felnőtt lakosság 42 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, ez a 28 tagállamból hátulról a harmadik helyezés. Ezek a felmérések önbevalláson alapulnak, mivel ennél megbízhatóbb, nagymintás, nyelvek szerint is összehasonlítható mérésre nincs lehetőség. Ezért ezek az adatok hozzávetőlegesek, és az évek közti változásokat nem, csak a hosszabb távú trendeket érdemes megfontolás tárgyává tenni.

A hosszú távú trendet tekintve mindegyik Eurostat-felmérésben hátul végzünk

– tehát valóban rosszabbul állunk, mint a legtöbb uniós tagállam. A közbeszédben több ok szokott szóba kerülni ennek magyarázatául: a múltban kötelező orosz, a finnugor háttér, a nagy tanulócsoportok, az alacsony óraszám vagy a késői kezdés. Ezek közül a 40 évig kötelező orosztanulásra már nemigen lehet hivatkozni, hiszen az utoljára azokat érintette, akik több, mint 30 éve, 1989-ben jártak általános iskolába.

Negyedével esett vissza a nyelvvizsgázók száma 2020-ban

A szokásos 115-120 ezer helyett 86 ezren próbáltak nyelvvizsgázni tavaly. Ennek csak az egyik oka a járvány, a diplomák nyelvvizsga nélküli kiadása sokkal fontosabb szerepet játszhatott a csökkenésben.