Mennyire közelít a magyar gazdaság és a magyarok jóléte az EU átlagához, van-e olyan mutató, amelyben már jobban is állunk az EU többségénél? És mit jelent mindez a régiónk más országaihoz képest? Erről gyűjtöttünk adatokat, és arra jutottunk: sok szempontból javul az ország helyzete, de azt állítani, hogy Európa éllovasa lennénk az életszínvonalban, minimum durva túlzás.
„Legalább a gazdáiknak higgyenek” – fordult Orbán Viktor a parlamentben a szerinte az EU által irányított ellenzék felé, majd Eurostat-adatokat idézett a magyar gazdaság helyzetéről.
A kormányoldalról rendszeresen állítják, számokkal igazolható, hogy Magyarország egyre jobban zárkózik fel az unió átlagához, évről évre jobb itt élni – de vajon mi olvasható ki ezekből a számokból? Kiválasztottunk kilenc mutatót, amely alapján látszik, miként alakult a gazdaságunk helyzete európai összehasonlításban az elmúlt tíz évben.
Kezdjük az egyik legfontosabbal: az egy főre jutó GDP a 2019-ig tartó látványos növekedésnek köszönhetően valóban egyre közelebb került az EU átlagához, bár a háromnegyedét még mindig nem érte el. Sőt, ugyan 2020-ban visszaesett a gazdaságunk teljesítménye, az uniós átlagnál kisebb volt a zuhanás, azaz még így is sikerült közelítenünk valamennyire.
De minden relatív, a magyar növekedés is.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Az elítélt drogkereskedő által az igazságügy-minisztériumnak fizetett adomány miatt tovább nőnek Andrej Babis győzelmi esélyei.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Egy Facebook-csoportba töltötték fel a felvételt.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
