Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Képletesen szólva valóságos cunamit indított el Nauru, amikor nemrég arra kérte a Nemzetközi Tengerfenék-hatóságot (ISA), hogy dolgozza ki a nemzetközi vizek alatti mélytengeri bányászat szabályait. Pontosabban aktiválta az ENSZ tengerjogi konvenciójának egy elfeledett, „apróbetűs” klauzuláját, amely lehetővé teszi az aláíró országok számára, hogy felszólítsa a világszervezet által 1994-ben létrehozott ISA-t a munka két éven belüli befejezésére, amennyiben úgy ítéli meg, az erről szóló tárgyalások túl lassúak. Nos, a Tengerfenék-hatóság valóban évek óta rágódik a témán, de ez érthető, hiszen sok tudós szerint többet tudunk a mély űrről, mint az óceánok mélyéről.
Videót küldött fel a Mariana-árok mélyéről egy kínai tengeralattjáró
Új kínai tengeralattjáró merült legénységével együtt a tenger legmélyére, a nyugat-csendes-óceáni Mariana-árokba.
Ha az ISA két év alatt nem tudja a szabályozást rögzíteni – amire jó esély van –, akkor a szervezet ideiglenes engedélyt adhat a szigetállamnak. Nauru tehát elvben a partnerével, a DeepGreen kanadai bányászati vállalattal legkorábban 2023-tól nekiláthat a tenger mélyének a kiaknázásához. Az Ausztráliától északkeletre lévő mikronéziai sziget a „nemzetközi közösség iránti kötelezettségét” hangoztatta, mondván, neki sok veszíteni valója van a klímaváltozás miatt. A gondolatmenet lényege, hogy a felmelegedés miatt emelkedik a tengerszínt, ami veszélyezteti a szigetet, viszont az ezt lassító zöld átalakuláshoz – azaz az elektromos autókhoz, akkumulátorokhoz, napelemekhez, szélturbinákhoz – szükséges ritka fémek elképesztő bőséggel állnak rendelkezésre a tenger mélyén.
