Mikecz Dániel: Ha lesz lehetőség, újra fognak tüntetni idehaza

HVG: Széles körben elfogadott vélemény, hogy csekély a magyarok civil aktivitása, ritkán tüntető „birkanép”. Mennyire helytálló ez az állítás?

M. D. : A vizsgálatok visszaigazolják, hogy a magyarok passzívak, és nemcsak Nyugat-Európához képest, hanem Lengyelországgal vagy Szlovákiával összevetve is. Ugyanakkor a választási részvétel kiugróan magas a térség többi országával szemben.

HVG: A Fidesz stratégiájának is része, hogy az embereket egyéni érdekérvényesítésre ösztönzi a kollektív cselekvés helyett?

M. D. : A Fidesz gyakran alkalmazkodik a társadalomra jellemző attitűdökhöz, amelyekre rá is lehet erősíteni.

A hatalmon lévőknek jó, ha a politika szitokszó,

hasonlóan a Kádár-korszakhoz, az emberek a közösségi megoldások helyett az egyéni utakat keresik. Az érdekkijárás is egyfajta politikai részvételi forma, amit úgy szoktunk mérni, hogy rákérdezünk a válaszadónál, felkeresett-e az elmúlt 12 hónapban bármilyen tisztségviselőt, választott politikust.

Kéri László: Káder-kor - Az első elemzés a HVG-ben a Kádár-rendszerről, a névadó 30 évvel ezelőtti halála után

Meghalt egy öregember" - kommentálta a július 6-i hírt néhány ellenzéki író. Hogy ennek az (öreg)embernek mi köze volt a nevével fémjelzett korszakhoz, habitusa, munkamódszerei, nézetei milyen áttételeken keresztül formálták a Kádár-kort, arról ma még csak töredékes a tudásunk. Alábbi cikkünk politológus szerzője e töredékekből megpróbálja rekonstruálni a kort.

Ez nálunk elterjedtebb, mint a kollektív érdekérvényesítés, a tüntetés, az aláírásgyűjtés vagy a bojkott. Főleg a kisebb településeken, ahol a helyi politikusokkal könnyebb találkozni a boltban vagy az utcán. Az érdekkijárás magyarázza, hogy miért nem mennek a magyarok tüntetni például az egészségügy állapota miatt, miközben szinte minden kutatásban ezt mondják a legnagyobb problémának. Nem gondolják, hogy létezik kollektív megoldás, csak egyéni utak, ismeretségek, hálapénz.