Nem tűnik nagy dolognak a konténerhiány, de globális felfordulás lett belőle
Kaotikus helyzetbe sodorta a járvány miatti késés és kapacitáshiány a nemzetközi tengeri fuvarozást, ami növelte a költségeket, akadályozza a világgazdasági fellendülést, és inflációt gerjeszt.
„Soha nem láttam ilyet” – érzékeltette a nemzetközi tengeri teherhajózásban kialakult káoszt Lars Mikael Jensen, a világ legnagyobb konténerszállító társasága, az A.P. Moller – Maersk egyik vezetője. Európában – a görög Pireusztól a holland Rotterdamon és Amszterdamon át a német Hamburgig –
szinte minden nagy kikötőben többhetes késések alakultak ki.
Ausztráliában és Új-Zélandon üres konténerek halmozódtak fel, miközben ezek hiánya miatt az indiai Kolkatából az elektronikai alkatrészeket teherautóval szállítják a több mint 1600 kilométerre lévő Mumbaiba, ahol jobb az ellátás.
A koronavírus-járvány igencsak megcibálta a nemzetközi kereskedelmet, az ellátási láncokat a hajóúttól a kikötői működésen át a raktározásig. A hajók soha nem késtek annyit, mint az idén; a mélypont márciusban volt, amikor a konténerszállítóknak csupán a 40 százaléka érkezett időben – szemben a két évvel ezelőtti több mint 70 százalékos aránnyal.
A csúszások egyik oka az, hogy a fogyasztási cikkek iránti kereslet növekedése miatt a vállalatok a tavalyi első járványhullám után elkezdték felhalmozni az alapanyagokat, alkatrészeket, félkész termékeket. További késedelmeket okoz a terminálokban, raktárakban, a közúti és vasúti átrakodásban keletkezett szűk keresztmetszet és a munkaerőhiány, nincs például elég dokkmunkás és teherautó-sofőr.