Sokakon segített, de komoly problémákat is elfedett a válság miatti hitelbőség

Bejönni látszik Matolcsy György jegybankelnök 2020 tavaszán, a koronavírus első berobbanásakor meghirdetett stratégiája: legyen bőven olcsó, kedvezményes hitelfelvételi lehetőségük az erre érdemes vállalkozásoknak, hogy túléljék a válságot.

A jegybank által refinanszírozott – azaz a bankoknak semmibe sem kerülő – Növekedési Hitelprogram (NHP) járványhelyzetre szabott Hajrá! verziója 3000 milliárd forintnyi, maximum 2,5 százalékos fix kamatozású kölcsönhöz juttatott nagyjából 40 ezer vállalkozást, zömmel a kisebbeket.

A bankoknál erős alkupozícióban lévő nagyvállalatok pedig még kedvezőbb feltételeket tudtak elérni. Az egyéb kedvezményes konstrukciókkal – például a szintén jegybanki növekedési kötvényprogrammal, az állami pénzintézetek (Eximbank, MFB) külön hiteleivel vagy a Széchenyi-kártya ajánlataival – együtt sikerült elkerülni azt, ami a 2008-as krízis idején történt: a vállalati hitelezés meredek zuhanását.

Sőt 2020 és 2021 nyara között a vállalatok bő 7 százalékkal több hitelt vettek fel, mint egy évvel korábban (a kötvényeket is beleszámítva 12 százalékkal), közülük a kis- és középvállalatok 21 százalékkal többet. Az új hitelek fele, a kis cégek esetében pedig a kétharmada kedvezményes: vagy a jegybank refinanszírozta, vagy az állam támogatta a kamatát.

Mindezek ellenére a magyar vállalatok a GDP-hez képest kevesebb hitelből élnek, mint európai uniós társaik: míg az utóbbiaknál 38 százalék ez az arány, a magyaroknál 20.