Az emberiség próbatétele lesz a glasgow-i klímacsúcs

Az utolsó lehetőség, az emberiség reménysége – nem fukarkodtak a drámai kifejezésekkel egyes politikusok és tudósok, amikor a Glasgow-ban vasárnap kezdődő éghajlati csúcskonferencia jelentőségét ecsetelték. Az ENSZ éghajlatváltozási konvenciója keretében 1995 óta megrendezett, sorban a 26. tanácskozás (COP26 – Conference of the Parties) valóban létfontosságú, ha az emberiség kezelni akarja a klímaválságot. Ha az évtized végéig nem csökken megfelelő mértékben – még a 2015-ös párizsi klímacsúcson és azóta pluszban vállaltaknál is gyorsabb ütemben – az üvegházhatású gázok kibocsátása, vagyis a világ nem éri el a nettó nulla emissziót 2050-ig, akkor nem sikerül megvalósítani a hosszabb távú célt. Azaz a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartani, de inkább az 1,5 fokhoz közelítve korlátozni az ipari forradalom kezdetéhez képest.

Jelenleg a felmelegedés 1850 óta 1,1 Celsius-fok körüli, azaz alig maradt idő a klímakatasztrófa elkerülésére. Tudósok szerint a következő kilenc évben 45 százalékkal kellene mérsékelni a globális karbonkibocsátást a 2010-es szinthez képest, de ettől a jelenlegi vállalások még mindig jelentősen elmaradnak. Ráadásul a koronavírus-járvány, illetve a nyomában járó gazdasági visszaesés okozta csökkenést követően az idén újra emelkedik a szén-dioxid emissziója.