Nagy Márton besétált a Ryanair-vezér csapdájába, és onnan nehezen szabadulhat

A magyar kormány újdonsült minisztere és a világ legszabadszájúbb cégvezetője bemennek egy kocsmába.

Egy normális világban egy vicc kezdődne így, nálunk ehhez képest ez a valóság: az említett két potentát, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Michael O’Leary, a Magyarországon jelenleg piacvezető légitársaság, a Ryanair vezérigazgatója kocsmai stílusban üzengetnek egymásnak egy ideje. Előbbi mögé a kormány és hű szolgái is felsorakoztak, utóbbi mögött meg ott van a külföldre készülő magyarok egyre nagyobb hányada.

A cicaharc legmarkánsabb pillanata az volt, amikor O’Leary a hvg.hu újságíróinak egy telefoninterjúban negyedórán belül ötször ejtette ki a száján az „idiot Minister” (idióta miniszter) jelzős szerkezetet Nagy Mártonról, bár azt túlzás lenne állítani, hogy akkor tört volna ki a háború.

• Mi történt eddig a kocsmában?

Május 26. Nagy Márton bejelenti a kormányinfón: "extraprofitadót" vet ki a kormány hét másik ágazat mellett a légiiparra. Az adó közvetlen alanyai a reptereken földi kiszolgálást végző vállalkozások, amelyek aztán azt költségként továbbterhelik a velük szerződéses kapcsolatban álló légitársaságokra.

Néhány órával a bejelentés után egy Rogán Antallal közösen tartott háttérbeszélgetésen a miniszter már „kreatív adónak” nevezte a közterhet, amelyet szerinte Európa több országában is alkalmaznak, akár „zöld adóként”. A Portfolio tudósítása szerint így folytatta: „A légitársaságok továbbháríthatják a terhet, ez 10 eurót jelent utasonként, de többnyire külföldi utasokról van szó, akik miután ide érkeznek, fel is szállnak, így fizetik a díjat.”

Június 4. A kormány elfogadja az extraprofitadókról szóló rendeletet, ez alapján a Ferihegyről európai desztinációk felé utazók esetében 3900 forint az egyszeri díj, a többi utas esetében 9750 forint. Másnap Nagy Márton a Kossuth Rádióban arról beszél: „gyorsan és keményen fellép” a kormány a különadókat fogyasztóira terhelő cégekkel szemben.

Június 8. A Ryanair közleményében elhibázottnak, logikátlannak és „több mint ostobaságnak” nevezi azt, hogy a kormány egy veszteséges ágazatra vet ki extraprofitadót.