Foreign Policy-elemzés: A Kelet javára módosulnak az uniós erőviszonyok

Stratégiai törésvonalat tárt fel Európában a háború, vagyis szó sincs arról, hogy egységbe forrasztotta volna a tagokat, éppen ellenkezőleg. Így értékeli helyzetet Eion Drea, a Wilfried Martensről elnevezett Európai Tanulmányok Központjának vezető kutatója. (Az intézet az Európai Néppárt agytrösztje – a szerk.) Azt írja, a fegyveres viszály nem sok jót ígér Németország és Franciaország számára az unió jövője szempontjából, mert a két ország és általában a Nyugat leginkább piacot lát a kontinens keleti részében, a térség többnyire beszállítóként funkcionál és folyamatosan olcsó munkaerővel szolgál. Nem rajzolódott ki semmiféle érzékelhető geostratégiai elképzelés.

Ráadásul a gazdasági szempontok elsődlegessége párosult azzal, hogy a nyugati értékek betartásától tették függővé az anyagi támogatást, lásd Magyarországot és Lengyelországot. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyták a régióból érkező jelzéseket, hogy Oroszország még nagy bajokat okozhat. Az invázió csak rontott a nyugati hatalmak megítélésén, miután Párizs és Berlin nem hajlandó jelentős fegyversegélyt küldeni Ukrajnának, viszont teljesen hiábavalóan próbál közbenjárni Moszkvában.